A HADÜZENETET ELFOGADTUK, BEÁLLT A HÁBORÚS ÁLLAPOT A BANKOKKAL |
Írta: Éliás Ádám | |
2009. július 17. péntek, 00:00 | |
A HADÜZENETET ELFOGADTUK, BEÁLLT A HÁBORÚS ÁLLAPOT A BANKOKKAL ULTIMÁTUM A BANKSZFÉRÁNAK „Ha minket holnap kilakoltatnak, a 12 éves kislányommal együtt öngyilkos leszek” – mondta nekem 2009. július 15-én délelőtt a telefonban zokogva egy kaposvári fiatalasszony. „Ne gondoljon ilyenre, a kislányát fel kell nevelnie!” – próbáltam nyugtatni, nem valami odaillő válasszal. „Így nem lehet felnevelni, itt vége az életnek, vége a világnak.” – zokogta tovább. „A végrehajtó megfenyegetett: ha nem tudom bizonyítani, hogy valahova el tudunk menni lakni, elveteti tőlem a kislányomat. Márpedig higgye el, hogy tényleg nincs hova mennünk.” Elbúcsúztam tőle nyugtalan szívvel: „Nyugodjon meg, mindent megteszünk, amit lehet.” A fiatalasszony testvére vett fel hitelt a banktól, így került jelzálog a család által 28 éve lakott lakásra, amely egyébként a nagymama nevén volt. A fiatalember állásvesztés miatt fizetésképtelenné vált, de a testvére, egy a bank által érkeztetett levélben felajánlotta a hiteltörlesztés folytatását. A bank nem válaszolt, majd közölte a hitelszerződés felmondását, az árverezést. A lakást egy ingatlanüzlettel foglalkozó budapesti cég vette meg, és ez a cég kérte a család (nagymama-lánya-kislányunokája) kilakoltatását. Ezek az ingatlanfelvásárlásra szakosodott cégek azért jutnak potom áron a lakásokhoz, házakhoz, mert azok lakottak. Ugyanakkor vérlázító helyzet, hogy a közhatalom karhatalmi segítséget ad ahhoz, hogy azonnal „lakatlanná” tehessék ezek a cégek és emberek a mások tönkretétele árán felvásárolt ingatlanokat. A bankkal nem tudtam érintkezésbe lépni, mert a banki ügyintézők rejtőzködve szerepelnek. A végrehajtóval beszéltem, majd a kilakoltatást kérő ingatlanos céggel. Ez utóbbival szóban és írásban közöltem, hogy a VÉSZ csapatai a céget is és a vezetőit is ki fogják lakoltatni, ha meg merészelik kísérelni az elárvult kis kaposvári család kilakoltatását. A VÉSZ kaposvári vezetőjével beszéltem, aki szabadságát megszakítva azonnal felajánlotta a segítségét, s érintkezésbe lépett a fiatalasszonnyal, aki legközelebbi telefonjában már sokkal nyugodtabb volt, megérezte, hogy nincsenek egyedül. Az ingatlanos cég fellépésünk nyomán visszalépett a kilakoltatástól, s a koraesti telefonjában a fiatalasszony már örömében sírt: nem lesz kilakoltatás, két hetet kaptak haladékként, s a kaposvári önkormányzat is segítséget ígért (ebben a VÉSZ helyi vezetője is közbenjárt). Ezúttal a tragédia elmaradt. De hány esetben nem marad el? Dolgos, vétlen családoknak kell kollektív öngyilkosságra gondolniuk, mert önhibájukon kívül bekövetkezett fizetésképtelenségük miatt elveszíthetik jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonukat. Ez a veszély több százezer magyar családot fenyeget. A bankszféra hadat üzent a magyar társadalomnak, pusztító, rablógyilkos háborút folytat ellene, az ellen a közösség ellen, amelyikből a haszna származik. Elviselhetetlen, hogy nincs, aki válaszoljon a hadüzenetre. A végrehajtók, a rendőrök, s a közhatalom más szereplői a „törvényesség” védelmére hivatkoznak. Vagyis minden közhatalmi szereplőnek kötelessége lenne az embertelenség végrehajtásának megtagadása! Ezzel szemben mi az, ami történik? A kormány körüludvarolja a bankokat, hogy változtassanak politikájukon. Kérésének „nyomatékosítása” érdekében a magyar társadalom terhére felvett IMF-hitelből százmilliárdokat adott át a bankoknak (ez a történet is megérdemli a figyelmet!). Még sincs változás. A politikai pártok (mostmár az összes) szintén körüludvarolják a bankokat, hogy fejezzék be az árverezéseket és a kilakoltatásokat, a civil szervezetek tiltakoznak a bankok hazugságai, csalása és rablógyilkos magatartása ellen, a sajtó tele van a témában írt cikkekkel, véleményekkel – s valójában nem történik semmi, annak ellenére, hogy az Országgyűlés elfogadott egy törvényt a hitelesek védelmében. 2009 nyarára a bankoknak a magyar társadalom ellen folytatott háborúja kritikus ponthoz ért, úgy, hogy a társadalom részéről nincs védelem, nincs adekvát válasz a háborús helyzetre. Az egyes esetekben történő fellépés már nem elegendő, olyan nagy a száma az árverezési és kilakoltatási kísérleteknek. A baj okára kell most már figyelni, és gyorsan cselekedni, mert minden nap újabb százak és ezrek kerülhetnek halálos veszélybe. A VÉSZ-ből kinőtt társadalmi mozgalom, amelynek neve „VÉSZ után GYŐZ”, kinyilvánítja, hogy a magyar társadalom nevében elfogadja a bankok hadüzenetét, s háborúban lévőnek tekinti magát a bankokkal, a magyar társadalom védelmében. A háborús helyzetnek megfelelően a következő ultimátumot küldjük a bankoknak és szövetségeseiknek:
Legyen tisztában azzal a bankszféra éppenúgy, mint a közhatalom jogalkotó politikai osztálya és jogalkalmazó végrehajtó osztálya, hogy a mai naptól a magyar társadalom az emberiesség elleni bűncselekménynek tekinti az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált hitelesek jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonának elárverezését, s az ilyen hitelesek kilakoltatását. Tekintettel a halálos áldozatok nagy számára, nemzetközi bírói fórumokon fogjuk kezdeményezni azok ellen a közhatalmi szereplők ellen a büntetőeljárás megindítását, akik ebben a tömeges rablógyilkosságban bármilyen módon, aktívan, vagy passzívan közreműködnek. Nem fogjuk eltűrni a magyar nép elleni „holokausztot”, s a közhatalom emberei is meg fogják kapni e gaztettért a büntetést. Reméljük, cselekvésünk jeladás lesz a nemzetközi pénzhatalom hálójában vergődő népeknek, hogy emeljék fel fejüket, szembesítsék a szipolyozókat a valóságos erőviszonyokkal, és az emberi moralitás igazságaival összhangban működő pénzügyi rendszert alkossák meg. Mindenkinek ez a valóságos érdeke, akiben felelősség és érzékeny lelkiismeret él, s akinek nem közömbös, hogy az eljövendő nemzedékek milyen életet fognak élni. Budapest, 2009. július 17. Éliás Ádám, a VÉSZ és a Mozgalom elnöke
|