Home A VÉSZ Ellenfelei és Ellenségei - FEKETE lista Bíróság előtt szorongatta Simort a vízszigetelő kisiparos

VÉSZ TV

VÉSZ Rádió



Get the Flash Player to see this player.

time2online Extensions: Simple Video Flash Player Module

Partnereink

Hirdetés

Hirdetés

Bejelentkező űrlap



VÉSZ Akciók és Programok

július 2017
V H K SZ CS P SZ
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Névnap

Ma 2017. július 22., szombat, Magdolna napja van. Holnap Lenke napja lesz.

Jelen vannak

Oldalainkat 416 vendég böngészi
Bíróság előtt szorongatta Simort a vízszigetelő kisiparos PDF Nyomtatás E-mail
Írta: ATV.hu   
2011. január 30. vasárnap, 11:09

ATV.hu - 2011.január 27

Éliás Ádám háborúban áll a bankokkal, szerinte telepekre költöztették volna a hitelbedőlések károsultjait. Többek között Simor András Jegybankelnököt is tanúként idézték szerdán annak a pernek a tárgyalására, amit a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ), illetve a Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák mozgalma (GYŐZ) mozgalom elnöke ellen indítottak – kényszerítés bűncselekménye miatt. Éliás Ádám ugyanis másfél éve háborút kezdett a hazai bankok ellen, ahogy a tárgyaláson fogalmazott: „morális parancsot teljesített küldetésével”. A férfi ellen jelenleg több eljárás is folyik, ám a mozgalom honlapja arról tanúskodik: eszük ágában sincs abbahagyni a harcot, a szelídség után most a tetteké lesz a főszerep.

Állítsák vissza az eredeti állapotokat

Az egész história úgy kezdődött a vádirat szerint, hogy Éliás Ádám, a VÉSZ és a GYŐZ elnöke 2009. július 17-én ultimátumot adott a magyarországi bankszférának, amiben deklarálta, hogy mélyen felháborodott a válság következtében megszaporodott ingatlan-árverezéseken és kilakoltatásokon, így – a társadalom érdekében – két mozgalma háborúban áll a bankokkal.

A nagy nyilvánosság előtt is közzétett ultimátumban (és egyéb közleményeiben) rendületlenül követelte, miszerint: állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné vált adósok ingatlanainak elárverezését, szüntessék be a kilakoltatásokat, hirdessenek árverezési és kilakoltatási moratóriumot a pénzintézetek, sőt, állítsák vissza az eredeti állapotokat. Ha a bankok mindezt elmulasztanák, akkor a két mozgalom, ígérte Éliás, banki feketelistát készít és hoz nyilvánosságra, a betéteseket felszólítja, hogy vegyék ki a pénzüket, végső soron pedig jön a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítése.

Veszélyben a nemzetgazdaság

Éliás Ádám a tárgyalás előtt lapunknak azt mondta, felettébb érdekesnek tartja, hogy a vádirat szerint akcióival az egész nemzetgazdaság érdekeit veszélyeztette. Az ügyészség szerint viszont a tény az, hogy Éliás felszólítást postázott többek között a CIB, az MKB, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Raiffeisen Bank vezetőinek, sőt az utóbbi pénzintézetet „elpusztítandóként” jelölte meg, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyes bankfiókjait blokád alá helyezzék. Az ügyész úgy találat, hogy a vádlott fenyegetései valós károkat is okozhattak volna: a bankrendszer összeomlásán keresztül a nemzetgazdasági stabilitás egészét veszélyeztették.

Vízszigetelő teológus

A vádlott rendkívül terjedelmes vallomását azzal nyitotta, hogy nem érzi bűnösnek magát. Személyes körülményeiről szólva legmagasabb iskolai végzettségeként az „akadémiát” jelölte meg, sikerrel hozva ezzel kisebb zavarba Mikó Gergely bírón, aki nem igazán értette, mit is takar pontosan az akadémia, de Éliás felvilágosította, hogy teológiai akadémiára járt, egyébként pedig vízszigetelő szakmunkás a becsületes foglalkozása.

Jelenleg a VÉSZ, valamint a GYŐZ elnökeként dolgozik, ám arról nem kívánt nyilatkozni, hogy ez mekkora jövedelmet biztosít számára. Bevallása szerint, több eljárás is folyamatban van ellene, többek között három budapesti kerületben vádolják különböző bűncselekményekkel, valamint tavaly ősszel a Szegedi Bíróság első fokon 100 ezer forint megfizetésére kötelezte – önbíráskodás miatt.

„Csak azért nem kapott tőlem egy hatalmas pofont”

A GYŐZ mozgalom megalakulását Éliás szintén részletesen taglalta, miközben a bíró a lényegre próbálta szorítani. „2009 januárjában felhívott egy székesfehérvári ingatlanhasznosító cég vezérigazgatója, és közölte, hogy hatalmas lehetőségek vannak a bedőlt hitelek felvásárlásában: 1-2 millió forintokért lehet hozzájutni 15-20 milliós ingatlanokhoz. A férfi azt mondta, hogy csak le kell papírozni a dolgokat, és nyáron elindulhat a tömeges lakásszerzés. Azt mondta, szervezzek hatfős kilakoltató kommandókat, hiszen milliárdok állnak ugrásra készen. Azt akarta, hogy mi hajtsuk végre a kilakoltatásokat, de nem értettem, mégis hogyan gondolja ezt, az egész kérés sötét volt számomra. Csak azért nem kapott tőlem, kedves bíró úr, egy hatalmas pofont, mert telefonon keresztül beszéltünk”, emlékezett vissza Éliás. Aki azért lassan csak összekötötte a titokzatos hívást a GYŐZ megalakulásával.

Ugyanis ha a telefon nem csörög, „ugyanúgy átaludtam volna tétlenül a következő hónapokat, mint a társadalom többi tagja”. De nem így történt, Éliás felébredt, és barátaival elhatározták, hogy a jövőben fellépnek a kilakoltatás szélén álló emberek védelmében. És megszületett a Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák mozgalma.

A főkapitányhoz is elment a „kigyúrt bűnözők” miatt

Arra a bírói kérdésre, mégis hogyan kell a gyakorlatban elképzelni egy-egy zóna megalakulását, illetve működését, Éliás röviden annyit mondott: „ha összeáll 40-50 józan, normális férfi, akik riadóláncot alkotnak egymás között, már meg is van a zóna”. A működést olajozottá teendő, kidolgozták a zónák 12 pontját, aminek alaptétele, hogy „ha a zóna területén megjelenik egy kilakoltató kommandó, akkor egyből indul a riadólánc, a férfiak odamennek, és elkergetik őket”. (A kilakoltatási kommandó egyébként a „közönséges, kigyúrt bűnözőket” takarja.) Éliás annyira komolyan vette küldetését, hogy felkereste az akkori országos rendőrfőkapitányt, Bencze Józsefet is, és azt kérte tőle, tudatosítsa az állomány tagjaiban, „hogy a kigyúrtak bűncselekményt követnek el”.

Ezzel a főkapitány Éliás elmondása szerint mélységesen egyet is értett, és ígéretet tett rá: intézkedni fog. Aztán nem történt semmi. A mozgalom sikerét mutatja az elnök szerint, hogy fellépésük nyomán az árverések egyre inkább elnéptelenedtek: míg 2009 februárjában 140-150 ember tolongott, hogy licitálhasson a kalapács alá került ingatlanokra, addig áprilisra 3-4 főre fogyott a közönség, noha ugyanannyi ingatlant hirdettek meg, mint korábban.

Csányi összehívta a bankvezetőket

2009 tavaszától irtózatosan elszaporodtak a kilakoltatási parancsok, így a háború megindítása morális parancs volt, magyarázta Éliás. Az pénzintézeteknek írt ominózus levél egy telefonhívás után született, a vonal végén egy asszony tudatta Éliással, hogy ha kilakoltatják, a gyerekével együtt leugrik a kilencedikről. Így Éliás szerint nem volt mese, a kilakoltatási folyamatot elindítókat, azaz a bankokat kellett célba venni. Felszólították hát a pénzintézeteket, hogy hirdessenek kilakoltatási moratóriumot. Az ultimátumot egyébként közel negyven banknak küldték el, és volt, ahol nem is maradt hatástalan a fenyegetőzés: Éliás értesülései szerint, az egyik legnagyobb bank vezére a levél kézhezvétele után összehívta a bankvezetőket, és azt mondta: ha ezek után bárki kilakoltatást kezdeményez, azonnali hatállyal ki lesz rúgva. Éliás azt is tudni vélte „belső körökből”, hogy a kilakoltatott embereket a befektetők egy bizonyos telepre költöztették volna, de hogy ez pontosan mit is takar, azt nem fejtette ki.

„Ismét háborús félnek tekintjük magunkat”

Arra az ügyészi kérdésre, hogy jelenleg is folyamatban van-e a bankok elleni háború, Éliás úgy felelt: „változatlanul vannak aggasztó jelek a tömeges kilakoltatás veszélyére vonatkozóan”. A VÉSZ honlapján egyébként egy, a napokban kiadott közlemény tanúsága szerint a háború még javában zajlik, és azt írják: „Mindebből kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy egyes bankok háborúja a magyar társadalom ellen továbbra is folytatódik, s mint magyar állampolgárok, a mai naptól kezdődően ismét kénytelenek vagyunk háborús félnek tekinteni magunkat. Eddig ezeket szelíden közöltük. A mai naptól kezdődően viszont a tetteké a főszerep”.

Komolyan vették a fenyegetést

A tárgyalásra a magyar bankszektor nagyágyúit is beidézték szerdán tanúskodni. Simor András, a jegybank elnöke, Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi elnök-vezérigazgatója, valamint Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója is válaszolt a kérdésekre. Simor azt mondta, személyesen nem ismeri Éliás Ádámot, csupán újságokból hallott róla, illetve az általa vezetett mozgalomról. 2009 szeptemberében Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hívta fel a figyelmét az ominózus levélre, amiben a betéteseket tömeges pénzkivételére szólították fel. „Végső soron a felhívás az egész bankrendszer stabilitását veszélyeztette volna”, fogalmazott a bankvezér.

Arra a bírói kérdésre, komolyan vette-e a levélben írottakat, Simor úgy felelt: olyan kiélezett gazdasági és pénzügyi helyzetben volt akkoriban az ország, hogy egy ilyen jellegű kockázatot nem volt szabad bevállalniuk. Simor emlékeztetett az 1997-es Postabank-botrányra, ami szintén hasonló módon indult. „A két helyzetet nem akarom összehasonlítani, csak emlékeztetett a jelenségre, és bizony anno ennek a rendezése nagyon sok pénzébe került a magyar államnak”. Éliás élt a törvény adta lehetőséggel, és megkérdezte a Jegybank elnökét: „Egyetért-e azzal, hogy mindenáron meg kell akadályozni, hogy több száz családot kilakoltassanak Magyarországon?”. „Nyilván van erről véleményem, de nem gondolom, hogy ez a tárgyhoz tartozik”, felelte Simor. A tárgyalás további tanúk meghallgatásával március 30-án folytatódik.

/: atv.hu/Prókai Eszter