Home VÉSZ INFÓPORTÁL - VÉSZ KÖZLEMÉNYEK Beszámoló a VÉSZ 2012. évi tevékenységéről

VÉSZ TV

VÉSZ Rádió



Get the Flash Player to see this player.

time2online Extensions: Simple Video Flash Player Module

Partnereink

Hirdetés

Hirdetés

Bejelentkező űrlap



VÉSZ Akciók és Programok

december 2022
V H K SZ CS P SZ
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Névnap

Ma 2022. december 03., szombat, Ferenc napja van. Holnap Borbála és Barbara napja lesz.

Jelen vannak

Oldalainkat 125 vendég böngészi
Beszámoló a VÉSZ 2012. évi tevékenységéről PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
Írta: VÉSZ Elnökség   
2013. február 26. kedd, 21:23

Barátainknak, szimpatizánsainknak, erkölcsi és anyagi támogatóinknak ugyanazt tudjuk jelenteni, amit ellenségeinkkel is közölni akarunk: köszönjük, jól vagyunk, a 2012. év több tekintetben is fordulatot hozott tevékenységünk eredményessége szempontjából. Történetünk során először túlsúlyba kerültek a részleges, vagy teljes megoldással záruló ügyek; közjogi küzdelmeink eredményeként is a jogalkotó és a végrehajtó közhatalom végre megmozdult a lánctartozások elleni fellépésben; Szövetségünk sikeresen megtartotta Alapszabály-módosító és tisztújító közgyűlését, és öntisztuláson ment keresztül.

Küzdelmünk kiindulópontja 2008 tavaszán annak a felismerése volt, hogy halálra van ítélve az a társadalom,
- amelyben általánossá válhat és büntetlenül folyhat a gazdasági teljesítmények kifizetésének megtagadása,
- amelyben a közhatalom védtelenül hagyja kiszolgáltatott polgárait a túlerejű ellenfeleivel szemben (például a bankokkal, vagy a monopolhelyzetben lévő pénzügyi érdekekkel szemben),
- amelyben a szabályrendszer olyan módon van kialakítva, hogy betarthatatlan legyen.

E felismerés jegyében kezdtük és folytattuk küzdelmeinket.
Hatalmas erőforrásnak bizonyult az a társadalmi támogatottság, amelynek kisebb-nagyobb jeleit kezdettől fogva mind a mai napig lépten-nyomon éreztük és érezzük.
Ez a támogatottság töretlenül megvolt, amikor ellenségeink először bűnbandának akartak minket beállítani, aztán politikai lejárató kampányba kezdtek, hol kommunistának, hol fasisztának minősítettek minket propagandájukban, legújabban pedig annak a rágalomnak a híresztelésével próbálkoznak, hogy Szövetségünk korrupciós alapon működik.
A jelek szerint a társadalom semmibe veszi ezeket a híreszteléseket, s elismeréssel, olykor kifejezett lelkesedéssel támogat bennünket. Folyamatos az új tagok jelentkezése és belépése.
Ez a támogatás volt az az erőforrás, amely kitartó küzdelemre sarkallt minket, s igazolta a bennünk meglévő elszántságot és lelkesedést.

Az alábbi tematika szerint szeretnénk beszámolni 2012. évi történetünkről:
I. Érdekvédelmi munkánk
1. Érdekvédelmi fellépésünk eredményei konkrét ügyekben
2. Általános érdekvédelmi tevékenységünk a kis- és középvállalkozások helyzetének javításáért, közjogi küzdelmeink
A./ Jogalkotás ösztönzése
B./ Perek
II. Belső életünk
1. Alapszabály-módosító és tisztújító közgyűlés
2. Tagrevízió
3. Ügyészségi vizsgálat
III. Terveink

I. ÉRDEKVÉDELMI MUNKÁNK

1. Érdekvédelmi fellépéseink eredményei konkrét ügyekben

Néhány adat:
A konkrét érdekvédelmi fellépéssel segített tagjaink közül tizennyolc cég huszonegy ügyét fejeztük be sikeresen.
Ehhez 25 különböző akciót hajtottunk végre. Ezek között volt blokád, bűnjel-lefoglalási akció, szolidáris erődemonstráció.
Öt cég hat ügyében nem volt szükség akciókra, mert mediációs tevékenységgel megoldottuk a konfliktusokat.
Öt cég esetében nem vezettek még eredményre az akciók, amelyeket így folytatni fogunk az ügyek megoldásáig.
További negyvenhárom cég ügyében folyik az érdekvédelmi ügyintézés. Ezek vagy nem igényelnek akciókat, vagy még nem jutottak el addig a pontig, amikor akciókat kell végrehajtanunk.
Sok olyan tagunk van, akiknek nincsenek konkrét érdekvédelmi ügyeik, de lelkesedésből, szolidaritásból, vagy „csupán” a biztonságuk érdekében tagjai Szövetségünknek.

2012 második felére megállapodások születtek bankokkal, multinacionális kereskedelmi és termelő cégekkel, nagyvállalatokkal, és kisebb, megrendelői pozícióban lévő piaci szereplővel. E megállapodásokban érintett ügyeket figyelembe véve, a részben már realizált, részben a megegyezés értelmében esedékes kifizetések értéke az év folyamán megközelítette a kétszázötven millió forintot.

Legtöbb gondunkat az ember-, társadalom- és gazdaságellenes csődtörvényből fakadó felszámolási eljárások jelentik, amelyeket a felszámoló biztosok vezényelnek le. Tipikus esete annak, amikor kecskére bízzák a káposztát. A felszámolók, bírósági biztosi pozíciójukkal, rendkívüli védettségükkel visszaélve, csupán saját anyagi érdekeiket érvényesítik. Igaz, kezükre játszanak ebben a teljes erkölcsi kontraszelekciót mutató jogi szabályozás előírásai, amelyek kifosztással büntetik a teljesítő cégeket és embereket, s védelemmel jutalmazzák a spekuláns szélhámosokat.
A megoldás a csődeljárás és a felszámolási eljárás gyökeres átalakítása lenne, amely legalábbis egyenrangú félnek tekintené azt a teljesítő szereplőt, aki megteremtette az osztozkodás alapját képező értéket.

Divatba jött, hogy azok a spekulánsok, akik másokat lefosztottak, fél-illegalitásba vonulnak. Elrejtőznek, semmilyen szokásos módon nem lehet velük kapcsolatot találni, sem elektronikus kommunikációval (telefon, email), sem postai úton.
Kialakítottuk annak technikáját, hogy megtaláljuk ezeket a szélhámosokat is.

2. Általános érdekvédelmi tevékenységünk a kis- és középvállalkozások helyzetének javításáért, közjogi küzdelmeink

A./ Jogalkotás ösztönzése

Tevékenységünkben kezdettől fogva nagy hangsúlyt kapott a törvényalkotó és végrehajtó hatalommal, sőt az igazságszolgáltatás irányában is történő kapcsolatfelvétel, a kkv szektor helyzetének feltárása és az általunk kidolgozott megoldási javaslatok átadása érdekében. Ezen belül súlyponti kérdés volt a gazdasági teljesítések ki nem fizetésének, a lánctartozások kialakulásának lehetetlenné tétele, de 2009-2010-ben a tömeges kilakoltatások megakadályozása is a Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYŐZ) Mozgalommal szoros együttműködésben. 2008 óta minden kormány minden illetékes tárcájához, a 2010 előtti és utáni Parlament frakcióihoz, pártvezetőihez eljuttattuk javaslatainkat, nem egyszer demonstráció keretében.

Legutóbb 2011. december 22-én adtuk át autós demonstráció keretében petícióinkat a miniszterelnök úr, a házelnök úr és a frakcióvezetők képviselőinek a Parlamentnél. Ezek a petíciók sok év és sok vállalkozás tapasztalatai alapján kidolgozott megoldási koncepciókat tartalmaztak.

Érdeminek mondható válasz Rogán Antal úrtól jött, aki akkor az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai bizottságának elnökeként, 2012. február 20-án írt levelében tájékoztatott minket, hogy a vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlés a 2012. évi tavaszi ülésszakának törvényalkotási programjában fogja megtárgyalni és elfogadni.

Ebből nem lett semmi, s ez igen negatív hatást keltett Szövetségünk tagságában, de az egész kkv szektorban is.

Már lemondtunk arról, hogy 2012 folyamán bármi is történni fog, amikor a Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Államtitkárságának ősz elejétől történt többszöri megkeresése nyomán érzékelhetővé vált, hogy ha a többi tárca nem is, de legalább a Belügyminisztérium – lévén, hogy az építésügy, amely a legtöbbet szenved az áldatlan állapotok miatt, s amely a belügyi tárcához van telepítve -, meg akar mozdulni az ügyben.

Október 31-én a Belügyminisztérium szakmai konferenciát tartott, miniszter úr személyes moderációjával, a lánctartozások megakadályozása, s a fedezetkezelői rendszer kiértékelése és továbbfejlesztése témájában. Ezen a tanácskozáson Szövetségünk is kifejthette javaslatait.
Reménykeltő volt az az elszántság és súlypontozás, ahogyan ezt a konferenciát a belügyi tárca megszervezte és levezette. A konferenciáról annak idején, november elején beszámoltunk.

December 15-én újabb, témába vágó konferenciát tartott a Belügyminisztérium, amely az építésügyi közigazgatás átalakításáról, új struktúrájáról, jogosítványainak bizonyos irányú kiszélesítéséről, s egyéb intézkedésekről is szólt. Dr. Felkai László államtitkár úr és Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár úr személyesen tájékoztatta Szövetségünk elnökét, hogy a kormány, belügyminiszter úr személyes előterjesztésére elfogadta azt a rendeletcsomagot, amely a lánctartozások megakadályozásának néhány sarkalatos jelentőségű intézkedését is tartalmazza.
A VÉSZ elnöke konzultáció lehetőségét kérte annak megtárgyalására, hogy az építésügyi közigazgatás új eljárás-rendjéhez közvetlenül kapcsolódhassanak az érdekvédelmi szervezetek, hogy kialakulhassanak a gyors beavatkozás mechanizmusai, ha munkájuk során ezek az érdekvédelmi szervezetek bármilyen törvényszegést tapasztalnak. Megállapodtak, hogy 2013 elején megtörténik ez a konzultáció.

December végén megkaptuk az Államtitkárság hivatalos tájékoztatását arról, hogy a kormány, december 17-i ülésén további, a kkv szektort elemi módon érintő, a lánctartozások megakadályozását elősegítő intézkedés-sorozat előkészítésére kötelezte a különböző tárcákat. Ezek:
- fő- és alvállalkozói szerződésminták, amelyek egységesebbé és kiegyensúlyozottabbá teszik a megrendelő és a vállalkozó érdekeinek érvényesülését; (- ez alkalmas lehet az ál-fővállalkozókból álló, ki nem fizetést, korrupciót és árfelhajtást eredményező hosszú fővállalkozói láncok visszaszorítására is) – felelős: nemzetgazdasági miniszter, határidő: 2013. február 28.;
- a fedezetkezelői jogosultság kiszélesítése; - felelős: nemzetgazdasági miniszter, határidő: 2013. február 28.;
- az építési munkaterület birtokba adásának, majd építtető számára történő visszaadásának korlátozása, vagy kizárása a teljesítő vállalkozás jogos követelésének kiegyenlítése érdekében; - felelős: belügyminiszter, közigazgatási és igazságügyi miniszter, határidő: 2013. február 28.
- a késedelmes fizetések elleni európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése a magyar jogrendbe; - felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter, határidő: 2013. január 31.

A szoros határidők, az érdemi hozzáállás mutatja, hogy végre a kormányzat, a Belügyminisztérium jóvoltából, komoly lépésekre szánta el magát.

B./ Perek

Közjogi küzdelmeinkhez hozzátartoznak az ellenünk indított polgári és büntető perek is.

2012 folyamán polgári perek nem indultak és nem folytatódtak Szövetségünkkel kapcsolatban.

Jogerősen egy büntetőügy zárult le a VÉSZ elnöke ellen a bankok kényszerítési kísérletének vádjával indított büntetőperben, amelyben a II. és III. Kerületi Ügyészség emelt vádat, s a II. és III. Kerületi Bíróság hozott első fokú, elmarasztaló ítéletet, amelyben 10 hónapi, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Szövetség elnökét.
Másodfokon, még 2011 októberében a Fővárosi Bíróság, megváltoztatva az első fokú bíróság ítéletét, bűncselekmény hiányában felmentette az elnököt a vád alól. Részletes, minden kérdésre kiterjedő indokolásában a Fővárosi Bíróság többek között megállapította: lényeges a bűncselekmény megvalósulása szempontjából, „hogy az elérni kívánt cél és az annak érdekében alkalmazott fenyegetés …a jogszerűtlenség talajára lépjen….”.
A Fővárosi Bíróság végkövetkeztetése: „Egyrészről a cselekmény jogellenességének a hiánya, másrészről a fenyegetésként megfogalmazott hátrányok igen távoli, közvetett és ezáltal eshetőleges bekövetkezése,…valamint a jelentős érdeksérelem beálltának valószínűtlensége okán a másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott cselekménye nem bűncselekmény…”.
A Fellebbviteli Főügyészség fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához a Fővárosi Bíróság felmentő ítélete ellen, s kérte az elsőfokú bíróság elmarasztaló ítéletének helybenhagyását.
A Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság, 2012 áprilisában a Fővárosi Bíróság felmentő ítéletét helybenhagyta, s Éliás Ádámot, bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a vád alól. A Fővárosi Bíróság ítéletének indokolását kiegészítette többek között azzal, hogy „fenyegetésről csak abban az esetben lehet szó, ha az komoly, konkrét és közvetlen.”, továbbá, hogy „A vádlotti magatartás – még ha a cselekmény tényállásszerű lenne is, - előkészületként sem értékelhető.” Márpedig e bűncselekmény előkészülete nem büntetendő a Btk. Különös Része szerint.

Ezeknek az ítéleteknek sokkal nagyobb a jelentősége, mint ahogy az a társadalomban idáig tudatosodott. A magyar jogrendben jogerősen kimondatott, hogy a társadalomnak joga van a bankokkal szembeni önvédelemre, s az e téren tanúsított harcos, elszánt magatartás és cselekvés sem jogellenes, és nincs büntetőjogi relevanciája.

II. BELSŐ ÉLETÜNK

1. Alapszabály-módosító és tisztújító közgyűlés

2012. június 14-én tartotta Szövetségünk rendes évi közgyűlését, amely egyben Alapszabály-módosító és tisztújító közgyűlés is volt.
A módosított Alapszabályt a Fővárosi Törvényszék 2012. október 26-i dátummal, 2012. június 14-i hatállyal jogerősen bejegyezte.
Alapszabályunk módosításának szempontjai: az egyszerűsítés, az életgyakorlatnak megfelelés és a célszerűsítés voltak.
Alapszabályunk változtatásokat vezetett be a tagsági viszony keletkezése és megszűnése, a szervezet, a tisztségviselők és bizottságok megválasztása és működése, a gazdálkodás, az új Egyesületi Törvény által lehetővé tett támogatási szerződések, és a fegyelmi eljárás területén.

A közgyűlés tisztújítást hajtott végre. Megválasztotta
Dohán Gergelyt elnökhelyettessé,
Rákosi Lászlót, Perczel Attilát és Szűcs Imrét elnökségi tagokká,
Benkő Gábort a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökévé,
Dohány Andrást és Hegedűs Lászlót a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjaivá.

A közgyűlés az előző évek tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolót, továbbá a 2012. évi tevékenységi és gazdálkodási tervet elfogadta.

Ezzel a közgyűléssel minden tekintetben új fejezete kezdődött Szövetségünk történetének. Az elmúlt évek tapasztalatai immár „de jure” is érvényesíthetőek.

2. Tagrevízió

A közgyűléshez kapcsolódóan tagrevízió zajlott le.

Az eddigi négy év tapasztalatai szerint csak azoknak lehet stabil helyük a Szövetségben, akik az érdekérvényesítés és a szolidáris társadalmi küldetés szempontjait együttesen, egymással összhangban képviselik.

Voltak olyan tagok, akik csak pénzérdekeik érvényesítését akarták a VÉSZ-től, s a szolidaritás kötelezettségét kizárólag emiatt, „taktikai” megfontolásból fogadták el. „Megrendelői” igényekkel léptek fel a VÉSZ-szel szemben, mintha a Szövetség pénzkövetelések behajtásával foglalkozó gazdasági társaság lenne. Ha aztán az ügyükben a VÉSZ nem a behajtási igényeik szerint járt el, netán vizsgálat tárgyává tette megrendelőikkel szembeni követelésük jogosságát, s a vizsgálat eredménye nem tükrözte teljes mértékben elvárásaikat, csalódottá váltak, mert úgy gondolták, hogy a VÉSZ mindenképpen köteles behajtóként fellépni, mivel a befizetett tagdíjért, támogatásért, mint „ellenértékért” ez a „szolgáltatás” megilleti őket.
Ennek a magatartásnak nincs és nem is lesz helye Szövetségünkben. A VÉSZ nem gazdasági társaság, hanem társadalmi szervezet, amelynek megvannak a működési szabályai, s amely minden esetben köteles vizsgálni tagjai követelésének jogosságát. Ha valaki megrendelői pozícióban kíván fellépni, behajtó cégekhez kell mennie. Ott aztán óriási, a VÉSZ tagdíjához és támogatásához nem is mérhető anyagi áldozatokat hozva, megrendelőként viselkedhet. (Igaz, ezek a behajtó cégek meg sem közelítik a VÉSZ érdekérvényesítő hatékonyságát.)

A másik egyoldalú hozzáállás csak a küldetést, a társadalmi szolidaritást vette figyelembe, s megbotránkozott azon, hogy egy nagy országos érdekvédelmi szervezetnek működése stabilitásához, tevékenysége hatékonyságához biztos anyagi alapokra is szüksége van.

Kétségtelen, hogy minden erőfeszítésünk ellenére sem tudtuk az összes tag összes ügyét megoldani. Bizonyos határokat még egy olyan harcos és elszánt szervezetnek is be kell tartania, mint amilyen a VÉSZ. Úgy foglalhatjuk össze, hogy bár céljainkat nem mindig tudtuk elérni, ellenfeleink közül egy se vitte el szárazon tagjaink tönkretételét, sőt általában nagyobb „ára” volt fellépésünk nyomán a lerablásnak, mintha korrekt, jogszerű elszámolás keretében jártak volna el. Sokszor aztán a rabló rendőrért kiabált segítségért.
S miközben folytattuk ezt a kemény küzdelmet, kezdett beszivárogni harcunk nyomán a köztudatba, hogy többé már nem kockázatmentes „üzlet” a teljesítő, értékteremtő cégek pénzének elsikkasztása.

A tagok abszolút többsége ezt megértette, de voltak, akik nem.
Az ilyen jelenségeket ugyanúgy kezeljük, mint ügyeinket általában: a legteljesebb nyilvánosság mellett. A sajtónak és minden érdeklődőnek felajánljuk, hogy bármely ügyben folytatott saját tevékenységünkről, amellyel kapcsolatban érdeklődés mutatkozik, teljes körű tájékoztatást adunk.

Új Alapszabályunk egyszerűvé, gyorssá és hatékonnyá teszi a folyamatos öntisztulást is.

3. Ügyészségi vizsgálat

2012 tavaszán mindenre kiterjedő ügyészségi vizsgálat zajlott le Szövetségünkkel kapcsolatban.

Három tárgyalást és sok dokumentum benyújtását követően a Fővárosi Főügyészség Közigazgatási Jogi Osztályának eljáró főügyészségi ügyésze közölte: semmilyen okot nem lát a Főügyészség bármilyen intézkedés megtételére Szövetségünkkel szemben, miután esedékes közgyűlésünk rendezte a tisztújítás folyamán a lejárt mandátumok ügyét, és az Alapszabály szükségszerű módosítását.

III. TERVEINK

Mindenekelőtt nagyon várjuk, hogy a meghozott törvényekből és rendeletekből életvalóság, a törvény- és rendelettervezetekből pedig elfogadott és hatályba léptetett törvények és rendeletek szülessenek.
További közjogi küzdelmeinket ez fogja meghatározni.

Szeretnénk, ha az új építésügyi közigazgatási rendszerben az illetékes érdekvédelmi szervezetek szoros együttműködésben dolgozhassanak az engedélyező és ellenőrző hatóságokkal, s hatékonyan tudjanak ezáltal fellépni a kis- és középvállalkozásokat veszélyeztető spekulációval szemben.

Pereink során igyekszünk a jogalkalmazó, igazságszolgáltató hatóságok figyelmét felhívni a jogalkalmazás azon lehetőségeire, amelyek szabálymódosítás nélkül is hatékonyak lehetnek a meglévő lánctartozások felszámolásában, az újabbak megakadályozásában.

A meglévő ügyekben kénytelenek vagyunk a már bevált módszereken túl újabb és újabb fellépési módokat kialakítani, hogy a spekulációra hajlamos piaci szereplők egyszer s mindenkorra megtanulják: hazánkban nem kifizetődő, hanem fölöttébb kockázatos „üzlet” a teljesítő, értékteremtő emberek és cégek kifosztása. A látókörünkbe került spekuláns szélhámosok közül ezt a kísérletet egy sem úszta meg „ép bőrrel”, s arra törekszünk, hogy 2013-ban is minden tőlünk telhetőt megtegyünk a bajba jutott kis- és középvállalkozások, valamint a kiszolgáltatott emberek és csoportok hatékony védelméért.