Éliás Ádámot, a VÉSZ elnökét a kényszerítés kísérlete bűncselekmény vádja alól a Fővárosi Ítélőtábla - Dr. Nehrer Péter tanácsa - 2012. április 11. délelőtt 11 órakor tartott nyilvános ülésén harmadfokon, bűncselekmény hiányában, jogerősen felmentette.

A tanácsvezető bíró az ítélet indokolásának szóbeli közlése során kifejtette, hogy a vád tárgyát képező cselekmény nem volt jogellenes, ezért nem áll meg a társadalomra veszélyesség feltétele, amely alapján büntetőeljárást lehet indítani. Egy érdekvédelmet ellátó társadalmi szervezetnek joga van fellépni egy monopol helyzetet élvező gazdasági szervezettel szemben amilyen a bank, ha a hitelszerződés másik oldalán lévő, kiszolgáltatott ügyfelek védelmében szükségesnek ítéli. Ezen kívül nemhogy kísérleti szakba nem került a cselekmény, de még előkészületnek sem lehet minősíteni.

A Fővárosi Bíróság, mint másod fokú bíróság Dr. Somogyi Gábor tanácsa 2011. októberében már felmentő ítéletet hozott az ügyben. Mivel azonban ez a - bűncselekmény hiányában hozott - felmentő ítélet homlokegyenest ellenkező tartalmú volt a Budapest II. és III. Kerületi Bíróság Dr. Mikó Gergely tanácsa első fokú, tíz hónapi börtönnel (három évi próbaidőre felfüggesztve) elmarasztaló ítéletével szemben, ezért lehetőség volt a harmad fokra történő fellebbezésre, s a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, a bankok elvárásainak megfelelően, megfellebbezte a felmentést, kérve Éliás Ádám ellen büntetés kiszabását.

Ennek nyomán született meg a Fővárosi Ítélőtábla harmadfokú, jogerős, felmentő ítélete.

Az ügy hátterében a bankháborúként ismertté vált fellépés áll amelynek során az Éliás Ádám által vezetett társadalmi szervezet - a GYŐZ Mozgalom - 2009 tavaszától, a tömeges kilakoltatások megakadályozása érdekében egyrészt kilakoltatási moratórium meghirdetésére szólította fel a bankokat ultimátum formájában, másrészt fizikailag is felvette a küzdelmet az illegális kilakoltató kommandók ellen.

E társadalmi szervezet fellépése nyomán a bankok abszolút többsége meghirdette a kilakoltatási moratóriumot, s ezzel elhárult a kilakoltatások veszélye, miközben azokban a hónapokban az Egyesült Államokban és Nyugat Európában tömegesen zajlott.

Néhány bank azonban kényszerítés vádjával feljelentette a szervezet elnökét, Éliás Ádámot.

A II. és III. kerületi Rendőrkapitányság a bankok feljelentésével azonosulva meggyanúsította az elnököt, s nyomozás után vádemelési javaslattal átadta az ügyet a II. és III. Kerületi Ügyészségnek, majd az ügyészség vádat emelt ellene. Az első fokú eljárást a II. és III. Kerületi Bíróság elnöke, Dr. Mikó Gergely folytatta le, aki a bankok érdekeinek megfelelő szigorú, elmarasztaló ítéletet hozott, amellyel szemben, mind a Fővárosi Bíróság, mind a Fővárosi Ítélőtábla megállapította a fellebbezések nyomán, hogy semmilyen jogellenes cselekmény nem történt az első fokon elmarasztalt vádlott részéről.

A Fővárosi Ítélőtábla felmentő ítélete pontot tett annak az ügynek a végére, amelynek során Éliás Ádám szigorú megbüntetésével példát szerettek volna statuáltatni a bankok annak bizonyítására, hogy ők privilegizált, törvény feletti jogvédelmet, támadhatatlanságot kell hogy élvezzenek. A jogerős ítélet egyértelmű üzenete, hogy a bankoknak, éppúgy, mint minden más gazdasági, vagy egyéb szervezetnek, a társadalom érdekeivel összhangban kell működniük, s nem törhetnek mások tönkretételére a profitmaximalizálás érdekében. Az a bank, amelyik embertelen eszközökkel eléri a profitmaximalizálást, meg fog semmisülni a társadalom ellenállása nyomán. Az a bank pedig, amelyik megtanulja ezt a leckét, haszonnal, hosszú távon, és a gazdaság virágzását szolgáló módon működhet, közmegelégedésre.