OTP JELZÁLOG BANK és az ERSTE BANK lekerül a fekete listáról |
Írta: Éliás Ádám |
2009. december 07. hétfő, 00:00 |
Az OTP JELZÁLOG BANK és az ERSTE BANK lekerül a fekete listáról A RAIFFEISEN BANK MAGYARORSZÁG KÖZELLENSÉG BANKJA A BÍRÓI SZERVEZETET A 12/2003. SZ. KORMÁNYRENDELET SZOLGAI SZEREPRE KÉNYSZERÍTETTE A BANKOKKAL SZEMBEN Az OTP Jelzálogbank 2009. október 16-án kelt, de Mozgalmunkhoz csak november végén eljuttatott, az ERSTE Bank keltezés nélküli, Mozgalmunkhoz szintén november végén eljuttatott cégszerű nyilatkozata alapján, amelynek tartalma összhangban van az árverezési és kilakoltatási moratórium követelményével, a bankok egyoldalú szerződésmódosítása vagy más vis maior ok miatt fizetésképtelenné, vagy csökkent fizetésképességűvé vált, de együttműködési készséget tanúsító adósok egyetlen otthonára vonatkozóan, Súlyos értelmezési probléma mutatkozik az adósok együttműködési kötelezettségére vonatkozóan. Ez a kötelezettség ugyanis nem arra irányul, hogy az adósok, saját megnyomorodásuk árán is kötelesek mindent megtenni a hitelező bank extraprofitja érdekében, hanem arra, hogy a hitel visszafizetése érdekében együtt kell működniük. Ma Magyarországon, sok év bűnös politikája következtében a túlélés lett a tényleges tét, a családok, a gazdasági társaságok, sőt az állam számára is. A bankoknak is le kell szállítaniuk igényeiket erre a szintre, mert nem vonhatják ki magukat annak a népnek a sorsából, nehézségeiből, amely nép körében egyébként hasznot húzva tevékenykednek. Az adósokkal szemben csak olyan követelésekkel léphetnek fel, amelyeknek az adósok, életük egészséges vitelének sérelme nélkül eleget tudnak tenni. Ki kell térnünk arra a súlyos közjogi kérdésre, hogy a 12/2003. sz. kormányrendelet szolgai szerepre kényszerítette a bírói szervezetet a bankokkal szemben. Ugyanis e rendelet alapján a bíróságok, minden érdemi vizsgálat, mérlegelés és döntési lehetőség nélkül, pusztán formai kritériumok alapján kötelesek végrehajtási pecsétet rátenni a bankok papírjaira. A társadalomban az a benyomás támad, mintha a bírói szervezet a bankok cinkosa lenne, holott nem is folytatható a folyamatban bírósági eljárás, csak a pecsétet kell ráütni a banki papírokra. Komolyan fel kell tennünk a kérdést, nem az volt-e az egyik cél a 12/2003. sz. kormányrendelettel, hogy a népharagot a bíróságok ellen irányítsák? Mert bár nem lehetséges bírói vizsgálat, mérlegelés és döntés, a banki papírokra pusztán formális feltételek mellett kötelezően ráütendő bírósági pecsét miatt mégis bekapcsolódhatnak a szipolyozás folyamatába az adósokat végtelenségig sanyargató bírósági végrehajtók. Miféle közjogi képtelenség alakult ki ezzel Magyarországon?! Követeljük e kormányrendelet azonnali megsemmisítését!? Budapest, 2009. december 7. |