| BRFK II. Ker.Rkaps. "kényszerítés kísérletének alapos gyanúja miatt” gyanúsítottként hallgatta ki Éliás Ádámot |
 |
 |
 |
| Írta: Éliás Ádám | |
| 2009. december 17. csütörtök, 00:00 | |
|
K Ö Z L E M É N Y A BRFK II. Kerületi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya 2009. december 15.-én „kényszerítés kísérletének alapos gyanúja miatt” gyanúsítottként kihallgatta Éliás Ádámot, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) és a VÉSZutánGyőz Mozgalom elnökét. Az előadó (kihallgató) rendőrtiszt nem közölte, hogy ki volt a feljelentő, csak annyi derült ki, hogy az egyik II. kerületi bank. Szó szerinti részletek a gyanúsítotti kihallgatás 01020/1662/2009/bü. számú jegyzőkönyvéből: Éliás Ádám a gyanúsítás ellen panaszt emelt „A következő indokokkal: kényszerítést kizárólag személy ellen lehet tenni annak fenyegetésével, vagy erőszakkal. Soha senkivel szemben, mint személlyel szemben sem fenyegetést, sem erőszakot nem alkalmaztam. Nevezetteket, akik a feljelentést tették, nem ismerem, soha nem találkoztam velük, soha semmilyen formában nem érintkeztem velük. Az az ultimátum, amit megfogalmaztunk, az adott bankoknak szólt. Lényege az volt, hogy az önhibájukon kívül, a bankok egyoldalú szerződésmódosítása, vagy törlesztés nehezítése miatt fizetésképtelenné vált adósok egyetlen otthonára hirdessenek árverezési és kilakoltatási moratóriumot. Ez nem hogy érdeksérelmet jelentett volna ezeknek a bankoknak, hanem ellenkezőleg, helyreállította volna a bizalmi kapcsolatot ügyfeleikkel. Mindezek miatt a büntetőjogi tényállás alapján föl sem vetődhet még a kényszerítés kísérlete sem. Az ultimátumban kilátásba helyezett cselekvés az árverező és kilakoltató bankok ellen társadalmi fellépést jelent.” További szó szerinti részletek a kihallgatás jegyzőkönyvéből: Előadó rendőrtiszt: „Miért döntött emellett a harc mellett? – Éliás Ádám: 2009. január közepén felhívott egy vidéki cég vezérigazgatója, és közölte, hogy fuzionál az ország második legnagyobb ’ingatlanos cégével’, abból a célból, hogy felvásárolják a bedőlt és lakóingatlanok jelzálogjogával terhelt hiteleket, árverezéseken, kilakoltatásokon keresztül potom áron óriási mennyiségű lakást szerezzenek meg. Azt akarta, hogy a VÉSZ-re támaszkodva én szervezzek kilakoltató kommandókat, mindezért nagyon jelentős anyagi ellenszolgáltatásokat ígért. Én ezt kategórikusan és mélységes felháborodással elutasítottam és közöltem vele, mi a védelemért jöttünk létre és működünk. Ezt követően a szövetség vezetőivel megbeszéltük, hogy ezt a társadalom elleni merényletet meg fogjuk akadályozni, éppen a VÉSZ erejére támaszkodva. Komolyan mondom, engem ez egyszerűen felébresztett, hirtelen rádöbbentem, hogy mi történik itt.” Előadó rendőrtiszt: „Volt-e olyan válasz, amivel Ön elégedett lett, ill. milyen választ várt? Éliás Ádám: Igen, sok ilyen volt, a moratórium. …… Az lebegett a szemünk előtt, mint cél, hogy a teljes bankszféra lássa be, hogy komoly, jószándékú, de fizetési nehézségekkel küszködő ügyfelek egyetlen otthonát semmilyen körülmények között nem lehet elvenni, hanem olyan megoldást kell találni, amely egyik oldalról a bank stabilitását biztosítja, másik oldalról viszont a családok számára elhordozható terhet jelent.” Előadó rendőrtiszt: „Vannak-e folyamatban lévő akcióik, ha igen, melyek ezek? Éliás Ádám: A Raiffeisen Bankot meg fogjuk semmisíteni. Előadó rendőrtiszt: Ezt hogyan gondolják? Éliás Ádám: Miután annyi embert kilakoltatott a Raiffeisen Bank, mi a Raiffeisen Bankot ki fogjuk lakoltatni. Kilátásba helyeztük, hogy a moratóriumot nem hirdetett bankok közül megsemmisítjük azt, amelyik a kegyetlenségben, a szipolyozásban, az adósok tönkretételében a leginkább élen jár. A bank nem ember és nem épület, hanem működés és a társadalom mozgósításával teljeskörű bojkottot fogunk létrehozni a Raiffeisen bank körül. Úgy gondoljuk, hogy pl. az emberek vegyék ki a pénzüket, ezt ajánljuk a társadalomnak, hogy közös erővel lépjünk fel, kiadtunk egy erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyből szó szerint idézek: ’se a lakosság, se a gazdasági társaságok, se az állam ne legyen partnere a Raiffeisen Banknak, a társadalom pusztító tevékenységében’. A bojkottot nem fizikailag értjük. Az általunk kiadott nyilatkozat lényege, hogy az emberek ne kössenek velük szerződést, a számláikat ne ott tartsák, ne álljanak vele szóba sem üzleti, sem másmilyen tekintetben. … A nyilatkozattal gondoltuk elindítani azt a folyamatot, ami ’lehet, hogy két hétig, lehet, hogy két hónapig, lehet, hogy egy évig tart’. Előadó rendőrtiszt: Egyéb, akár fizikai jellegű megmozdulást terveznek-e? Éliás Ádám: Igen, de abszolút erőszakmentesen. A Raiffeisen központjánál és fiókjainál. Előadó rendőrtiszt: Mikor? Éliás Ádám: Sokszor. Előadó rendőrtiszt: Meddig? Éliás Ádám: Amíg az ebben az értelemben vett bojkott el nem éri a célját. Előadó rendőrtiszt: Miért gondolja, hogy a demonstrációkkal célt érhet? Éliás Ádám: Mert a bank az emberek bizalmából él. És egy olyan bank, amelyik az ellen a társadalom ellen támad, amelynek a körében tevékenykedik és hasznot húz, nem érdemli meg többé annak a társadalomnak a bizalmát. Nem arról van szó, hogy egy szervezet elhatározott valamit, hanem mindaz a töménytelen panasz, ami jelentkezett a Raiffeisen Bank ellen, a társadalom önvédelmi reakcióit indította be. Előadó rendőrtiszt: Más bank ellen terveznek-e valamit? Éliás Ádám: A feketelistán maradt 3 bankot felszólítottuk, (FHB, CIB, AXA), hogy adjanak moratórium tartalmú nyilatkozatot, mert nem szeretnénk kiterjeszteni ellenük a fellépésünket. Egyelőre nincs még válasz a részükről, ez még friss ügy.” Megjegyzésünk: Nyilatkozatunk: Budapest, 2009. december 17.
|
