Home VÉSZ INFÓPORTÁL - VÉSZ KÖZLEMÉNYEK A KÚRIA MINT FELÜLVIZSGÁLATI BÍRÓSÁG FELFÜGGESZTETTE A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA VÉSZ-T MEGSZÜNTETŐ JOGERŐS ÍTÉLETÉNEK VÉGREHAJTÁSÁT

VÉSZ TV

VÉSZ Rádió



Get the Flash Player to see this player.

time2online Extensions: Simple Video Flash Player Module

Partnereink

Hirdetés

Hirdetés

Bejelentkező űrlap



VÉSZ Akciók és Programok

december 2024
V H K SZ CS P SZ
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Névnap

Ma 2024. december 02., hétfő, Melinda és Vivien napja van. Holnap Ferenc napja lesz.

Jelen vannak

Oldalainkat 362 vendég böngészi
A KÚRIA MINT FELÜLVIZSGÁLATI BÍRÓSÁG FELFÜGGESZTETTE A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA VÉSZ-T MEGSZÜNTETŐ JOGERŐS ÍTÉLETÉNEK VÉGREHAJTÁSÁT PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 11
ElégtelenKitűnő 
Írta: Éliás Ádám elnök   
2016. május 04. szerda, 15:07

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság, Pfv.IV.20.241/2016/8. számú, 2016. április 18.-án kelt végzésével felfüggesztette a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.388/2014/6. számú jogerős ítéletének a végrehajtását, amely ítélet Szövetségünk megszüntetését mondta ki. A Kúria végzése szerint a végrehajtás felfüggesztése a VÉSZ (mint alperes) által előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálásáig tart. A Kúriának a kérelmünket elbíráló ítélete ugyanis, az országon belül lehetséges legvégső jogorvoslati lépésként, tartalmazni fogja az üggyel kapcsolatos végső döntést az – álláspontunk szerint – törvénysértő ítélőtáblai, Szövetségünket megszüntető ítélet sorsáról is.

A megszüntető ítélet végrehajtásának felfüggesztése minden, a Szövetségünk feloszlatására tett lépést minden hatóság részéről leállítja, s ideiglenes jelleggel ugyan, a felülvizsgálati kérelmünk elbírálásáig terjedő hatállyal, visszahelyezi Szövetségünket jogaiba.

Most tehát újra nyitottá válik a kérdés: lehet-e, szabad-e, bármilyen mondvacsinált hivatkozással egy érdekképviseleti feladatait betöltő országos érdekvédelmi társadalmi szervezetet egy tollvonással megszüntetni, az azt létrehozó, majd ahhoz csatlakozó személyeket és szervezeteket megfosztani alkotmányos egyesülési joguktól, vagy mindez nem lehetséges?

Mint arról már beszámoltunk, Szövetségünk felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához a Fővárosi Ítélőtábla megszüntetésünket kimondó jogerős ítélete ellen, amely álláspontunk szerint minden, az ítélet alapjául szolgáló hivatkozása tekintetében, törvénysértő.

Először is: minden alap nélkül egyenlőségjelet tesz a bíróság által jogerősen megtiltott tulajdonvisszavételi akcióink és a bűnjel-lefoglalást kérő akcióink között, holott sem erre vonatkozóan hivatkozható jogszabály, sem bírósági ítélet, sem a bíróság által kijelölt, illetékes felügyelő biztos nem mondta ki a kétféle akció jogi azonosságát. Ez nem is mondható ki, hiszen óriási – jogi természetű – különbség áll fenn a kettő között. Míg a tulajdonvisszavételi akcióink esetében – amelyeket a bírósági tiltó ítélet után többé soha nem hajtottunk végre –, a tulajdonos cég elvitte a tulajdonát képező anyagot, berendezést az építési helyszínről, addig a bűnjel-lefoglalást kérő akcióink esetében a tulajdonos cég a rendőrségre vitte be az anyagokat, berendezéseket, kérve azok lefoglalását (mindezt a VÉSZ akciócsapatainak szolidáris védelmében és segítségével). Ez utóbbi akció célja az volt, hogy az illetékes bíróság döntse el: annak a tulajdonát képezik ezek az anyagok, berendezések, aki megvette, kifizette, kemény élőmunkával beépítette őket, vagy annak a tulajdonát, aki esetleg egy fillért sem fizetett értük?

Nem igaz, hogy a mi tevékenységünk megítélése szempontjából a két akciófajta azonos lenne, ilyen kardinális jelentőségű különbségek mellett. Márpedig a mi megszüntetésünkre irányuló ügyészségi kereseti kérelem elbírálásánál nem mások véleménye, pláne nem az érdekvédelmi ellenfél saját rólunk alkotott ítélete, hanem a mi saját tevékenységünk és céljaink tartalmának elfogulatlan megítélése a perdöntő! Az ítélőtáblai ítélet ezzel szemben az érdekvédelmi ellenfél érdekeivel azonosul egyoldalúan, s ennek alapján mondja ki, jogilag teljesen megalapozatlanul a két akciófajta azonosságát.

A megszüntetésünket tartalmazó ítélőtáblai ítélet másik törvénysértő alapja az a hivatkozás, hogy mi nem folytathatunk – mint érdek-képviseleti szervezet – közvetítői tevékenységet tagjaink és azok érdekvédelmi ellenfelei között.

A harmadik hivatkozás, hogy nem küldhetünk elszámolásra vonatkozó felszólító leveleket tagjaink érdekvédelmi ellenfeleinek.

Ez utóbbi két hivatkozásnál sem veszi a fáradságot a Fővárosi Ítélőtábla Dr. Németh László tanácsa, hogy megkísérelje jogszabályi helyek megjelölésével megalapozni jogi álláspontját, amely szerint egy érdekvédelmi szervezetnek tilos közvetíteni és tilos felszólító leveleket írni az érdek-képviseleti tevékenységével összefüggésben. Arra sem fordít figyelmet, hogy cáfolja az általunk hivatkozott jogszabályi helyekre alapozott álláspontunkat, amely jogszabályok egy érdek-képviseleti szervezet számára még a tagjai perbeli jogi képviseletét is tételesen lehetővé teszik az alapszabályában érintett ügyek körében.

Ez utóbbi két kérdésben fennálló megalapozatlanság és mulasztás azért súlyosabb problémája ennek az ítéletnek, mint az első kérdés, akcióink megítélésének kérdése, mert az csak ránk vonatkozik, csak minket marasztal el, az utóbbi kettő azonban általános érvényű, tulajdonképpen minden érdek-képviseleti szervezetre vonatkoztatható, s mint ilyen, tehetetlen „béna kacsává” teheti az összes érdek-képviseleti szervezetet, megfosztva őket törvény adta jogaiktól. Ez pedig az érdek- és erőegyensúlyozásra törekvő demokratikus társadalmi működésre mérne döntő csapást. Mert miféle érdek-képviseleti tevékenységet folytathatna egy erre alakult társadalmi szervezet, ha nem közvetíthetne tagjai és tagjai ellenfelei között, és nem levelezhetne (akár elszámolásra felszólító levelekkel is) tagjai érdekvédelmi ellenfeleivel?

Magyarországon ugyan nincs precedens-jog, de mostantól mégis állandó hivatkozási alappá válhatna ez az érdekvédelmi szervezeteket lebénító, jogfosztó, jogerős ítélőtáblai ítélet, e szervezetek aktivitása, feladatuk betöltése ellen, hatékony fellépésüket lehetetlenné téve, e szervezetek ellenfelei kezében. Ez azt jelentené, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek maradnának minden valós érdekvédelem nélkül. Nem véletlen, hogy a demokratikus társadalmi működés fejlődéstörténetében különbség alakult ki a jogvédelem és az érdekvédelem között, s a társadalom mindkettő lehetőségére igényt tart. Ezért van sok jogvédelemre és sok érdekvédelemre hivatott szervezet. Antidemokratikus, jog- és társadalomellenes törekvés az érdekvédelemben jelentkező társadalmi önvédelmi reflexet lebénítani, és „átcsatornázni” az általános jogvédelem struktúráiba.

A Kúria végzése, amely a megszüntetésünket tartalmazó jogerős ítélőtáblai ítélet végrehajtását felfüggeszti, reményt ad arra, hogy a Kúria tanácsa alapos, érdemi, elfogulatlan vizsgálatot fog végezni, s annak alapján fogja döntését meghozni.