Home Közlemény, nyilatkozat, dokumentum

VÉSZ TV

VÉSZ Rádió



Get the Flash Player to see this player.

time2online Extensions: Simple Video Flash Player Module

Partnereink

Hirdetés

Hirdetés

Bejelentkező űrlap



VÉSZ Akciók és Programok

március 2024
V H K SZ CS P SZ
25 26 27 28 29 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Névnap

Ma 2024. március 28., csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Jelen vannak

Oldalainkat 1160 vendég böngészi
VÉSZ KÖZLEMÉNYEK


VÁLTOZNAK AZ IDŐK – KÉT SZÉP TÖRTÉNET: A TELENOR EMBERSÉGES SZEMÉLYZETI POLITIKÁJÁRÓL, ÉS AZ ERSTE BANK EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉGÉRŐL PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 3
ElégtelenKitűnő 
Írta: Éliás Ádám elnök   
2014. augusztus 15. péntek, 17:04

Pár évvel ezelőtt még, amikor egy multi céghez, vagy egy bankhoz fordultunk valamilyen érdekvédelmi, vagy társadalmi-emberiességi problémával, gyakran találkoztunk gőgös, olykor nyegle és cinikus elutasítással. Akkor aztán kitört a háború a VÉSZ és ellenfele között, és nem volt olyan bank, vagy multi, amely nagy veszteségek nélkül megúszta volna a Szövetségünkkel zajló összecsapást. Ez akkor is így történt (és néha még mindig előfordul), ha egy adott, egyedi érdekvédelmi ügyben nem tudtunk sikert elérni, és a jogszerű követelést nem tudtuk érvényesíteni. Az ellenfelek a jogszerű követelés kifizetésének sokszorosát könyvelhették el – veszteségként.

Azóta változtak az idők. A gőgös, együttműködésre képtelen menedzsmentet sok multinál és banknál kidobták, s azok maradtak, akikben megszólaltak a józan tárgyilagosság és az emberiesség hangjai. Akik belátták, hogy bizalmatlansággal áthatott, ellenséges légkörben nem lehet dolgozni, nem lehet hasznot realizálni, és hogy Magyarországon sem lehet bármit megtenni az emberekkel és a vállalkozásokkal.

Kétségtelen, hogy harcos, megalkuvást nem tűrő, kitartó fellépésünk is alighanem hozzájárulhatott a légkör megváltozásához, azonban egyáltalán nem tulajdonítjuk kizárólag saját magunknak ezeket a változásokat. Mi csupán egy határozott társadalmi szándékot képviseltünk, amely immár megkövetelte az itt dolgozó bankoktól és multiktól azt a bánásmódot, ami kötelező az ügyfelekkel szemben a világ fejlett, demokratikus országaiban is. A közakarat és a közvélemény képviseletében rejlik annak a nagy társadalmi támogatottságnak az oka, amelyet kezdettől a mai napig éreztünk és érzünk, és amely erőt adott küzdelmeinkhez.
Nem hallgatható el elismerő szavak nélkül az a hatás sem, amelyet a második és harmadik Orbán-kormány tabudöntögető tevékenysége gyakorolt. Szétoszlattak olyan társadalmi-jogi-gazdasági babonákat, amelyek szerint a bank- és multiszféra érinthetetlen, törvények fölött álló érdekeket képvisel. Ma már sok bank és multi cég megtanulta: nem lehet gátlástalan, tisztességtelen, és hatásait tekintve gazdaságot-társadalmat romboló profitmaximalizálásra törekedni. Rövid ideig hozhat ez sikereket, de végül akár megsemmisítő veszteség is lehet ennek a magatartásnak az ellenhatása.

Új emberek álltak sok bank és multi élére, akik az emberiesség és az együttműködés szempontjait nem dilettáns, szakmaiatlan szemléletmódnak tekintik, hanem éppen a modern, szociális piacgazdaság szakmai követelményei között tartják számon.

Két örömteli történetet nyújtunk át erről az új hozzáállásról a VÉSZ tevékenysége és a magyar közállapotok iránt érdeklődő kedves barátainknak.

1. Az első történet előzménye, hogy több ok miatt nem voltunk megelégedve az előző mobilszolgáltatóval, és ezév május végén elhatároztuk, hogy másikhoz megyünk. A hűségidőnk letelt, tartozásunk nem volt, ezért a telefonszámok megtartásával válthattunk.
Felkerestem egy TELENOR üzletet, ahol egy udvarias, készséges fiatalemberrel részletesen megtárgyaltuk az elképzeléseinket és igényeinket, és olyan kedvező számlacsomag-ajánlatot kaptunk, hogy meg is kötöttük a szerződést. Vállalták, hogy az előző szolgáltatóval a váltás ügyintézését teljes körűen elvégzik.
A Szövetség egyedüli képviselőjeként többször fel kellett keresnem az irodát. Már ekkor feltűnt, hogy a munkatársak állva dolgoznak a TELENOR üzletében. Először azt gondoltam, ez nyilván valami átépítés miatti ideiglenes helyzet következménye, de aztán rákérdeztem, és más üzleteket is megnéztem. Kiderült: a munkatársak nagy többségének állva kell dolgoznia a TELENOR üzleteiben.
Többnyire kora esti időben, a műszak vége felé tudtam elmenni, és szembesültem a fiatal hölgyek rettenetes kimerültségével a 8-10 órás állva végzett ügyintézés után. De a fiatalembereken is látszott a nagy kimerültség.
Közismert, hogy minden fizikai megpróbáltatás között a legszörnyűbb az egy helyben állás. Az egyébként „állófoglalkozásokhoz” kötött munkavégzés során folyamatosan lehet mozogni, járni-kelni (például a földművesnek, a gyári munkásnak, az orvosnak, a fodrásznak, a bolti eladónak, stb.), és ez, a szokásos és egészségesnek mondható munkafáradalmakon felül nem fenyeget egészségkárosodással. Az egyhelyben állás viszont borzasztó megpróbáltatása az emberi szervezetnek. Még a katonákat is hosszan készítik fel ilyesfajta feladatok teljesítésére, és még így is kötelező váltani őket két óránként, de ilyen feladatok teljesítésénél különleges élelmezésükről is gondoskodni kell.
Bizonyosra vehető, hogy fiatal, huszonéves embereknek, különösen hölgyeknek, akiknek éveken keresztül napi 8-10 órát kell állniuk – még ha hetente csak háromszor-négyszer is! -, lábuk, derekuk, gerincük tönkremenetelével kell számolniuk.
Legfőbb bizonyíték azonban elgyötört, megtört tekintetük volt, ahogyan este 6, 7 óra körül próbálták a munkájukat végezni.
Volt „egzakt” bizonyíték is. A rögzítendő, velünk kapcsolatos 6-8 adat közül hármat hibásan írtak föl a szerződési dokumentumokra, ezért háromszor kellett újra bemennem. Ez igen furcsa volt, mert nem értettük, hogy jó szándékú, készséges, okos, felkészült fiatalemberek és hölgyek miért követnek el ilyen elemi hibákat. Aztán megértettük: amikor valaki a kimerültségtől az összeesés határán van, nem képes elemi koncentrációra sem.

Egy érdekvédelmi társadalmi szervezet nem maradhat közömbös ilyen helyzet láttán, amikor ráadásul – mint a dolgozókkal történt beszélgetések során kiderült – senki, de senki nem képviseli az érdekeiket, ők pedig annyira féltik munkahelyüket, megélhetésüket, hogy nem merik szóvá tenni ezt a problémájukat. Alighanem több ezer ember sorsáról van szó.

Nem akartam „protekciós” csatornákon keresztül megkeresni a TELENOR vezetőségét, ezért a megadott számokon indultam el a kapcsolatfelvételre. Az ügyfélszolgálat telefonján megmondtam ki vagyok, a VÉSZ képviseletében keresem a céget, és miről szeretnék az ügyben illetékes vezetővel beszélni.
Már másnap visszahívott egy fiatalember a TELENORTÓL, akivel hosszasan, érdemben tudtunk beszélgetni. Feltűnt, hogy egynémely, a kelleténél kicsit indulatosabbra sikerült mondatom után is higgadt, sőt tisztelettudó maradt a stílusa. Kifejtette álláspontjukat, és megígérte, hogy az ügyben döntésképes, kompetens személyeknek jelezni fogja felvetésemet. Megkért, hogy a problémáról a VÉSZ nevében írjak e-mailen egy levelet, hogy kezdeményezésünket, álláspontunkat pontosan tudja interpretálni a vezérigazgatóságon. Ezt még aznap megtettem.

Pár napon belül felhívott Kutas István úr, a TELENOR vállalati kommunikációs igazgatója, és meghívott egy tárgyalásra Klausz Ferenc vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettes úrral, a Vállalatfejlesztési Divízió vezetőjével.
Erre a megbeszélésre pár napon belül a TELENOR törökbálinti irodájában került sor.
Klausz úr kifejtette: az alapgondolat az volt, hogy a munkatársak az üzletekben emberközeli helyzetben tárgyaljanak az ügyfelekkel, ne egy elválasztó pult, vagy asztal két oldalán, távol és idegenül egymástól. Ennek a közvetlen stílusnak jó hatásai voltak. Az nem tudatosodott a vezetőségben, és egyelőre erről nem is kaptak különösebb jelzést, hogy ez a módszer rendkívüli fizikai megpróbáltatást jelenthet a dolgozók számára, hiszen bizonyos intézkedésekkel ennek elejét is akarták venni. A vezérigazgató-helyettes úr nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az emberiességi szempontokat éppolyan fontosnak érzi, mint a VÉSZ, és köszöni, hogy erre a problémára felhívtuk a TELENOR vezetőinek figyelmét.
Megbeszéltük, hogy a TELENOR készíteni fog egy felmérést a helyzetről, és kidolgozza az ügy megoldását. Ehhez pár hétre van szükség, tájékoztatni fognak a fejleményekről.
Néhány hét letelte után, augusztus legelején arról tájékoztatott először Kutas úr, majd Klausz úr, hogy kombinált megoldást terveznek: a dolgozók az ügyfeleket állva fogják fogadni, amikor az ügyfél jelzi, mihez kéri az ügyintéző segítségét, ez egy bonyolult ügy esetén is néhány perc. A számítógéppel történő munkát viszont – amely általában minden ügyintézés leghosszabb része -, már ülve végzik a munkatársak, vásárlás esetén pedig együtt mennek az ügyfelekkel a kiállított, megvásárolható termékek vitrinjéhez, hogy felvilágosítással segítsék az ügyfelet a vásárlásban. Az egyhelyben állás tehát kisebb része lesz a napi munkának, a többi ülve, vagy ugyanúgy mozgással történik, ahogy egy boltban is mozogva végzik munkájukat az eladók. Újra megköszönték, hogy a VÉSZ felhívta a figyelmüket erre a problémára, és megígérték, hogy az őszi szezon folyamán bevezetik ezt a megoldást.

Megköszöntem a jó példát: lám, lehetséges, hogy egy multinacionális világcég érzékeny legyen az emberiességi szempontokra, és erőfeszítéseket tesz, hogy a szakmai-üzleti érdekek és az emberiesség érdekei összhangba kerüljenek.

2. A másik történet jobban hasonlít a VÉSZ átlagos, szokásos érdekvédelmi ügyeihez. Sok rossz példától eltérően azzal a nagy különbséggel, hogy olyan együttműködési készséget tapasztaltunk a finanszírozó bank részéről, amely példamutató.
Az Erste Bank finanszírozta az Érdi Ligetszépe Lakópark felépítését. Csakhogy a kivitelező építő Kft. menet közben becsődölt, és felszámolás alá került. Rengeteg család ott maradt a félig kész lakóparkkal, otthontalanul, tanácstalanul és tehetetlenül. Nem volt kivel tárgyalni, a banki ügyintéző a kivitelezőt okolta, a kivitelező pedig már tárgyalás- és döntésképtelen volt, mert felszámoló biztos fennhatósága alá került.
A VÉSZ-t az ügy egyik kárvallottja, Dr. Bereczky Ferenc ügyvéd kereste föl, aki ugyan formálisan nem volt jogi képviselője az építőközösségnek, de a saját ügye egyben valamennyi kárvallott ügyét megjelenítette, amellett a történetet és a kialakult helyzetet töviről-hegyire jól ismerte, annak minden jogi vonatkozásával együtt.

Az a banki ügyintéző, aki annak idején illetékes volt az ügyben, már régóta nem dolgozott az Erste Banknál. Ezért ebben az esetben is a rendelkezésre álló kapcsolat-lehetőségekből kellett kiindulnom.
Eljutottam egy jogász hölgyhöz, akinek röviden elmondtam a problémát. 1-2 napon belül felhívott a Vállalati Workout és Restrukturálási Igazgatóság vezetője, aki az ügyben legmagasabb kompetens személyek egyike. Felajánlotta, hogy keressem fel, mert a bank is megoldást szeretne már az ügyben. Egyeztettünk egy időpontot az ügy megtárgyalására.
Az igazgató urat Bereczky úrral együtt az Erste Bank Népfürdő utcai székházában kerestük fel augusztus 7.-én. Lényegében minden kérdésben egyetértettünk. Az igazgató közölte, hogy éppen másnapra hívták össze az ügyben illetékes osztályok kompetens személyeit egy megbeszélésre, amelyen kidolgozzák a megoldáshoz vezető lépéseket. Ígéretet kaptunk, hogy a fejleményekről tájékoztatni fog minket az igazgató úr.
Pár nappal később ez meg is történt. Az igazgató közölte, hogy egységes döntés született: megtesznek minden szükséges lépést, hogy a Lakópark kivitelezése befejeződjön, a családok hozzájuthassanak végre várva várt otthonaikhoz. Olyan befektetőkkel tárgyalnak, akik mind tőkeerő, mind szakmai kompetencia oldaláról képesek egy ilyen projekt elvégzésére. Azt szeretnék elérni, hogy kb. két-három héten belül döntés szülessen a kivitelezést befejező befektető kiválasztásáról.
Az igazgató úrtól ígéretet kaptam, hogy a Bank rajta tartja a szemét az ügyön, szorosan ellenőrzi a projekt sorsát annak végső befejezéséig.
A tárgyaláson tehát nyoma sem volt az áljogi trükközéseknek, a jogászkodó rafinériának, amely régebben oly sok ügyben kétségbeejtő, kilátástalan helyzetbe taszította a kiszolgáltatott, kárvallott embereket, ami miatt aztán irgalmatlan háborúságot kellett indítania a VÉSZ-nek, akár tömegerő bevetésével is, egy adott bank, vagy multi ellen. Sajnos Szövetségünk erről lett „híres”, de nem rajtunk múlt; mi mindig a békés megegyezésre törekedtünk.
Konstruktív, megoldást kereső, a kárvallott ügyfelek helyzetét, jogos érdekeit figyelembe vevő magatartást tapasztaltunk tehát az ügyben az Erste Banknál is.

Abban a reményben tesszük közzé ezeket a jó tapasztalatainkat, hogy immár nem a harácsolás, az embertelen, mindenkit letipró profithajszolás, hanem a TELENORNÁL és az Erste Banknál tapasztalt lelkület és üzleti morál számít majd hazánkban követendő példának. Két óriási gazdasági erőt képviselő szereplőről van szó, amelyek kompetens képviselői – maguk mögött érezve a teljes cégvezetés támogatását – felismerték a társadalom bizalmának, az egymás jogos érdekeit figyelembe vevő együttműködésnek, és az emberiességnek roppant jelentőségét, amely azonnali kihatással van a stabilitásra, de az üzleti eredményességre is. Csak ez vezethet hosszú távú, nyugodt üzleti-gazdasági fejlődéshez, egy virágzó ország életteli, létbiztonságot nyújtó működéséhez.

 
SZENZÁCIÓS LELEPLEZÉS: A GYURCSÁNY-KÖRBŐL SZERVEZIK A VÉSZ ELLENI KAMPÁNYT – DVORCSÁK GYULA AKARTA MEGVESZTEGETNI A VÉSZ ELNÖKÉT PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 4
ElégtelenKitűnő 
Írta: VÉSZ Akcióparancsnokság   
2014. július 15. kedd, 18:03

A VÉSZ iránt érdeklődő kedves olvasó írja be a Google keresőbe Dvorcsák Gyula nevét, majd kattintson Dvorcsák Gyula Facebook oldalára. Ott látható Gyurcsány Ferenc oldalán az a személy (Dvorcsák Gyula), aki magát Reizer Gyulának kiadva, 2013. januárjában, háromszázezer forinttal meg akarta vesztegetni a VÉSZ elnökét. Orosz Ferenc volt érdekvédelmi titkár szervezte - saját bevallása szerint is - ezt a megvesztegetési provokációt.

Tanulságos Dvorcsák Gyula ismerősi körére is rákattintani. Nem meglepő, hogy van egy „Orosz Ferenc Dunakeszi” nevű ismerőse, az azonban sokkal meglepőbb, hogy ismerősi körében ott vannak a Gyurcsány-kör prominens személyiségei, köztük Szilvásy György is.

Most már tehát tiszta, honnan, miért szervezik a Szövetségünk elleni kampányt, mely körök azok, amelyek szemét a VÉSZ elszánt küzdelme a legjobban csípi.

És hogy mindez hogyan derült ki?

Úgy, hogy a megvesztegetés miatt a VÉSZ feljelentést tett a BRFK-n. Közel másfél évi (!) „nyomozás” után a BRFK Korrupciós Bűnözés Elleni Osztály vezetője, Dr. Balogh Róbert rendőr alezredes egy elképesztően mondvacsinált hivatkozás alapján nyomozást megszüntető határozatot hozott. Ennek a lényege, hogy a háromszázezer forintot Éliás Ádámnak, a VÉSZ elnökének átadni akaró személy nem kötelességszegésre akarta Éliás Ádámot rábírni. Pedig annak ellentételezése lett volna ez az összeg, hogy Éliás Ádám – a VÉSZ elnökeként – ne indítson akciókat Reizer Gyula (azaz a valóságban: Dvorcsák Gyula) ellen. Azt követően, hogy a VÉSZ elnöke visszaadta a pénzt tartalmazó banki borítékot, Dvorcsák még több alkalommal rá akarta bírni, sikertelenül, hogy mégiscsak fogadja el.
Csakhogy egy kis „technikai” malőr csúszott a határozat szövegébe, mert a határozatban az alezredes véletlenül (?) leírta a valódi elkövető, Dvorcsák Gyula nevét is.
Ezek után pedig egyértelművé vált, milyen körből történik a VÉSZ elleni lejárató kampány szervezése.

Elképzelhető, hogy a leleplezés után megpróbálják törölni Dvorcsákot az internetről, de bőven van anyag és nyom, meg lehet majd akkor is találni.

Talán nem rugaszkodunk messze a valóságtól, ha feltesszük a kérdést: vajon nem az efféle összefonódások eredményezték azt, hogy bűnözők a Gyurcsány-időszakban sok éven át büntetlenül tevékenykedhettek?
A politikai és rendőri vezetőknek nem tűnik fel ez az összefonódás?

Az azóta történt, durva szabálytalanságokkal tarkított fejlemények tekintetében is meg fogjuk tenni minden irányban a szükséges jogi és egyéb lépéseket. Erről hamarosan további leleplező közleményeket fogunk közzétenni furcsa személyi kapcsolódásokról.

Minden VÉSZ-aktivistát és –szimpatizánst arra kérünk, hogy Dvorcsák Gyula ellen semmilyen erőszakos, egyéni fellépést ne tegyenek, sem szóban, sem tettlegesen. Ezért nem is közöljük most a címét, majd csak akkor, ha szükséges lesz. Az ügynek a jogállam keretein belül, az igazságnak megfelelően kell lezajlania. Ha ez mégsem történne meg, ha az a romlott, cinikus, magát baloldalinak hazudó, valójában ordaskapitalista társaság még mindig ilyen befolyással rendelkezik, akkor akciókat és demonstrációkat fogunk Dvorcsák és Orosz ellen szervezni – amit Dvorcsák a megvesztegetéssel szeretett volna elkerülni. Csakhogy a VÉSZ – megvesztegethetetlen. Ezt hamarosan érezni fogja majd Dvorcsák úr is.

Ilyen a Gondviselés segítsége. „Véletlen elírás”.

Őszig minden kiderül.

Hogy is szól a mondás: aki másnak vermet ás,....

 
KÖZLEMÉNYEK PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 2
ElégtelenKitűnő 
Írta: Éliás Ádám elnök   
2014. május 13. kedd, 19:14

I. Első fokon pert vesztett a Fővárosi Főügyészség a VÉSZ ellen a Fővárosi Törvényszéken indított perében.
II. Készen állunk a kilakoltató bankok elleni harcra. – Üdvözöljük, hogy a Kormány beterjesztette, és az új Országgyűlés első intézkedésként elfogadta a kilakoltatási moratórium határidő nélküli meghosszabbítását addig, amíg a devizaalapú, lakóingatlan-jelzáloggal terhelt kölcsönök ügyének végső jogi rendezése megtörténik.
III. Búcsú a kishantosi vetéstől – a földvédelem új dimenziói.

I. Első fokon pert vesztett a Fővárosi Főügyészség a VÉSZ ellen a Fővárosi Törvényszéken indított perében.
A Fővárosi Főügyészség a VÉSZ megszüntetését kezdeményezte a Fővárosi Törvényszéken. A Törvényszék első fokon elutasította a VÉSZ feloszlatására irányuló főügyészségi kereseti kérelmet.
Közjogi küzdelmeink egyik legérdekesebb fejleménye zajlott le és fejeződött be első fokon annak a pernek a szerdán, 2014. május 7.-én megtartott tárgyalásán, amely pert a Fővárosi Főügyészség indította a VÉSZ ellen, kereseti kérelmében a Szövetség megszüntetését kérve a Fővárosi Törvényszéktől.
Közjogi küzdelmeink igazi tétje annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mi előbbre való: a társadalom önvédelme, vagy pedig az írott jog formális követelményeinek való megfelelés. Ha súlyos, tömeges érdek-konfliktusok keletkeznek egyfelől a pénzhatalom érdekei, másfelől emberek és szervezetek jogos érdekei között, akkor melyik érdeket védi a jogalkotó és jogalkalmazó közhatalom. Ezek a konfliktusok egzisztenciális krízishelyzetbe taszítanak sokakat, ugyanakkor a támadó, nyerészkedő fél eleget tesz látszólag a formál-jogi követelményeknek, és sikeresen álcázza a csalást, sikkasztást, üzérkedést, orgazdaságot, fedezetelvonást, stb., továbbá a jogalap nélküli gazdagodást és a jó erkölcsbe ütköző magatartást jogvitának. Küzdelmeink során, amikor pereket – köztük büntetőpereket – vállaltunk, tartalmilag ebben a dilemmában kellett döntenie az igazságszolgáltatásnak. A kérdés konkrétan úgy jelentkezett, hogy ha egy érdekvédelmi társadalmi szervezet, átlátva a nyerészkedő spekuláció áljogi trükközésén, elszánt a kiszolgáltatottak védelmében, és szokatlan, olykor harcos fellépési formákat alkalmaz, de a célja egyértelműen az igazságosság, a társadalom jogos érdekeinek védelme, akkor elítélhető-e a formális jogszokások be nem tartása miatt. Szövetségünk akcióit kétségtelenül ez a fajta fellépés jellemezte, bizonyos határok (például az erőszakmentesség, a mértéktartás, vagy a kamatkövetelések érdekében történő fellépéstől tartózkodás) szigorú betartásával.
Idáig a mérlegünk nagyon pozitív volt. Elenyésző számban születtek elmarasztaló ítéletek, túlnyomórészt pedig vagy már nyomozati szakban megszüntető határozatok, vagy bírói szakban bűncselekmény hiányában felmentő ítéletek születtek. Határozottan az a kép alakult ki, hogy a jogalkalmazó közhatalom a valós társadalmi érdekek védelmét akkor is jogszerűnek minősíti, ha ennek a védelemnek szokatlan, az átlagos társadalmi reflexektől, a bevett jogi fellépésektől eltérő formái és módjai valósultak meg.
Ezúttal azonban a Fővárosi Főügyészség perindításával a VÉSZ létezése lett a tét.
A Fővárosi Főügyészség, terjedelmes kereseti kérelmében, vastag kötetet kitevő bizonyító dokumentumanyagot mellékelve, a HunguestHotels Zrt. panaszára hivatkozva kifejtette, hogy a Szövetség 2013. június 21.-én Hévízen, a Mirage Hotel (HunguestHotels) ellen végrehajtott akciója jogellenes volt. Tartalma szerint ezt a hévízi, bűnjel-lefoglalási akciónkat azonosnak minősítette a régebbi tulajdonvisszavételi akcióinkkal, amelyektől a Fővárosi Bíróság 2010-ben, a Fővárosi Ítélőtábla által másodfokon jogerőssé tett ítéletével a VÉSZ-t eltiltotta. Ezen felül jogellenesnek minősítette az érdekvédelmi ellenfeleinkkel zajló levelezésünk egyes részleteit, továbbá azt, hogy tagjaink és érdekvédelmi ellenfeleik között közvetítő tevékenységet folytattunk.
A Főügyészség keresetlevelére benyújtott írásos, majd a tárgyalás folyamán élőszóban elmondott nyilatkozatomban és válaszaimban kifejtettem, hogy ezeket az akcióinkat mi magunk is egy abnormális helyzetre adott abnormális, ám szükségszerű válasznak tekintettük. Mindig azt hirdettük, hogy a teljesítő ember és vállalkozás érdekvédelmét csakis a jog szavatolhatja. Addig azonban, amíg a közhatalom tehetetlensége és mulasztásai miatt a nyerészkedő spekulánsok azt hihetik, hogy büntetlenül tönkretehetnek rengeteg teljesítő embert és vállalkozást, addig egy érdekvédelmi társadalmi szervezet kénytelen hathatósan kiegyenlíteni a felborult erőegyensúlyt. Ennek eszköze a szolidáris tömegerő, és magára vessen, aki szembetalálkozik ezzel az erővel, miután minden békés megegyezési lehetőséget elutasított, és mindenáron ragaszkodik a teljesítő ember tönkretételéhez.
Kitértem arra, hogy bár a sajtó mindig hatalmas érdeklődéssel tisztelt meg minket az akcióink, demonstrációink során, és ezért a tömegkommunikáció minden létező médiumában olyan kép alakult ki rólunk, mintha csak akciók végrehajtásából állt volna a tevékenységünk, valójában megalakulásunktól kezdődően folyamatosan sokat dolgoztunk a békés megegyezések érdekében, a konkrét érdekvédelmi konfliktusok feloldása céljából, és főként a jó irányú jogszabályi változások szellemi-szakmai kezdeményezésében. Ez utóbbiakról is tudósított a sajtó, de sokkal gyérebben. Így állt össze az a hatalmas társadalmi támogatottság, amely Szövetségünket övezi.
(Ezen felül itt, e közleményben hozzá kell tennem: bármihez kezdtünk, bármilyen érdekvédelmi területen, a dolgok az általunk kezdeményezett irányok szerint alakultak, jogalkotási és jogalkalmazási területen egyaránt: az egri kórházvédők visszafoglalhatták kórházukat; a becsapott devizahitelesek ügye rendeződik; Kishantos országos üggyé vált - bár nem úgy, ahogy szerettük volna, erre még visszatérek -; a NAV működésének kivizsgálása országos követeléssé erősödött.)
A bíróságon azt is kifejthettem, hogy semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy egy érdekvédelmi társadalmi szervezet közreműködjön az érdekvédelmi konfliktusban részt vevők közötti megegyezés létrehozásában. Ebben a szellemben léptünk fel tagjaink mellett. Hozzátettem: ha a Fővárosi Főügyészség nem működésünk egyes elemei ellen lép fel, hanem létezésünk ellen, megszüntetésünket kezdeményezve, akkor kötelessége lett volna teljes tevékenységünket mérlegelni.
A Fővárosi Törvényszék elutasította a Főügyészség keresetét.
A Törvényszék abban a Főügyészségnek adott igazat, hogy ezek a bűnjel-lefoglalási akcióink jogellenesek. Az eljáró bíró szóbeli indoklásában kifejtette, hogy a jogellenességnek nem csak büntetőjogi értelemben lehet realitása, hanem polgári jogi értelemben is.
Ugyanakkor abban a VÉSZ álláspontját osztotta, hogy a Szövetség teljes tevékenységét mérlegre kell tenni, ha az abban lévő emberek egyesület alapítására és működtetésére való jogát korlátozni akarják. Márpedig a VÉSZ tevékenysége nem alapozza meg a Szövetség megszüntetésére irányuló kérelem teljesítését.
Kommentárunk: minden vágyunk az, és lankadatlan erővel azért dolgozunk, hogy örökre okafogyottakká váljanak ezek az akcióink. Megértettük és megfogadjuk a bírói intést. Azt a küldetésünket azonban nem adhatjuk fel, még ha fellépésünk formáit és módjait meg is kell változtatnunk, hogy a kiszolgáltatott embert és vállalkozást megvédjük a rá támadó, hatalmas túlerőben lévő bűnös érdekekkel szemben. Változatlanul tudniuk kell azoknak, akik mások tönkretételére törnek: nagy árat kell fizetniük, ha kiszolgáltatott emberek megtámadására vetemednek. A VÉSZ számára bőven rendelkezésre állnak törvényes eszközök ahhoz, hogy hatékonyan fellépjen a szipolyozó, spekuláns rablók ellen. Ezt ma már az országban nagyjából mindenki tudja, és attól, hogy fellépésünk jogellenesnek minősített formáitól tartózkodni fogunk, megtaláljuk azokat a formákat és módokat, amelyekkel sem a bankoknak, sem a multiknak, sem a kisebb spekuláns nyerészkedőknek nem lesz tanácsos szembekerülni.

II. Készen állunk a kilakoltató bankok elleni harcra. – Üdvözöljük, hogy a Kormány beterjesztette, és az új Országgyűlés első intézkedésként elfogadta a kilakoltatási moratórium határidő nélküli meghosszabbítását addig, amíg a devizaalapú, lakóingatlan-jelzáloggal terhelt kölcsönök ügyének végső jogi rendezése megtörténik.
Budapesten és 11 megyében teremtődtek meg egyelőre a feltételei a kilakoltató bankok elleni fellépésnek. Legutóbbi közleményeinkben hirdettük meg a GYŐZ Mozgalom és a VÉSZ akciókészültségét a bankháború újabb szakaszára. Több szervezet csatlakozását követően egy kilakoltató célbank ellen egyelőre kb. 60-70%-os országos lefedettséggel tudjuk egyidejűleg megindítani az akciókat és demonstrációkat. Úgy véljük, ez is elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott kilakoltató bank működése megsemmisüljön. Pontosítottuk a budapesti és a vidéki helyszíneket. A szervezés folytatódik a nagyobb lefedettség érdekében.
Mindezt azért készítettük elő, mert arra számítottunk, hogy a választásokra tekintettel érdemi lépés ezen a sok százezer család egzisztenciáját veszélyeztető területen ősznél előbb nem lesz, ezért a családok kiszolgáltatottakká válnak újra a bankokkal szemben.
Nagyon bíztató és sokat ígérő meglepetés, hogy a Kormány első beterjesztése az új Parlamentnek éppen ennek a súlyos veszélyeket hordozó területnek a hathatós kezeléséről szól. Nagy örömmel nyugtázzuk, hogy ezúttal a végső jogi rendezésig szól a kilakoltatási tilalom, és éppen abban az adós körben, amely a legtöbb és legkiszolgáltatottabb családot foglalja magában, és amely kör védelmében felléptünk.
Úgy reméljük, afelé haladunk, hogy a bankháború véglegesen okafogyottá fog válni.
Ezért az akciókészültséget a mai napon minden aktivistára és akciócsapatra vonatkozóan felfüggesztjük. A mai naptól bárki fellépne esetlegesen a VÉSZ, vagy a GYŐZ Mozgalom égisze alatt, jogtalanul hivatkozik ránk. A VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom addig nem fog lépni, amíg valamilyen negatív drámai fejlemény nem történik. Természetesen figyeljük a bankok magatartását, de a jelek szerint egyelőre sem feketelista meghirdetésére, sem célbank kiválasztására, sem akciók és demonstrációk megindítására nincs szükség.
Bár a „fegyvert” lábhoz tettük, a szervezést folytatjuk. Ennek az az oka, hogy meg akarjuk várni a végső jogi rendezés tartalmát. Ha az igazság helyrebillen, ha a becsapott emberek elégtételt kapnak, végérvényesen megszüntetjük a meghirdetett akciókészültséget. Mindig azt mondtuk és mondjuk, hogy a felvett hiteleket vissza kell fizetni. Tehát semmilyen jogsértő követelésünk nincs. Annak követelésében viszont szilárdak vagyunk, hogy a bankok jogsértő nyerészkedése, és ennek folytán sok százezer család életének tönkretétele lehetetlenné váljon. Mindenáron helyre kell állnia az adós családok egzisztenciális biztonságának. Reméljük, hogy a bankok is belátják: ez az ő érdekük is, mert a háborúság állapotában ők sem tudnak dolgozni és fejlődni.
Ezzel kapcsolatban szeretnék kitérni a társadalmi támogatottságunk problémájára. Vannak, akik szélhámos, korrupt, erőszakos gengszterbandának tartanak minket, vannak, akik példaképnek tekintett, kiváló, hősi élcsapatnak. Az utóbbiak vannak abszolút túlsúlyban, de tény, hogy ők is túloznak. Az előbbiek a hibáinkat nagyítják fel, az utóbbiak az érdemeinket. Pedig vannak reális hibáink is, és talán némi reális érdemeink is.
Amióta napvilágot látott az a valóban szenzációszámba menő fejlemény, hogy az új Országgyűlés legelső törvénye a kilakoltatással fenyegetett családok védelméről fog szólni, sokan úgy vélik, hogy ez annak következménye, hogy meghirdettük a veszélyeztetett családok védelmében a bankháború új szakaszát. Azt mondják, az új ciklus nem kockáztathatta meg az ország pénzügyi stabilitását esetleg megingató társadalmi fellépés bekövetkezését. Ezért ünnepelnek bennünket, azt feltételezve, hogy nekünk köszönhető ez a nem várt fordulat.
Soha nem fog kiderülni, hogy felelős emberek mély belső szándékaiban minek milyen szerepe volt. Attól, hogy valaki cáfolja, még lehetett szerepe valaminek. Attól, hogy valaki deklarál egy ilyen hatást, lehet, hogy egyáltalán nem volt jelentősége.
Nem zárhatom ki tehát, hogy a bankháború új szakaszának meghirdetése bizonyos szerepet játszhatott a dolgok pozitív alakulásában.
Azonban meggyőződésem, hogy egy olyan politikai erő, amely akár a legcsekélyebb mértékben is komolyan veszi a kereszténységet, és meghatározó erő tud lenni, soha, semmilyen módon és mértékben nem engedheti meg az embertelenséget, akármilyen érdekből származzon is annak veszélye. Ezért szívvel-lélekkel éppen azt remélem, hogy a pozitív fordulat elhatározása a mi fellépésünktől teljesen függetlenül, az emberség, a morális jó mellett elkötelezett emberekben, belső indíttatásból született meg. Azt is remélem, hogy a végső jogi rendezés, mind a Kúria állásfoglalása, mind a törvényalkotás szintjén is tükrözni fogja a morális értékek hatóerejét. Ezáltal fogjuk tudni végérvényesen átadni az emlékezetnek, mint egy rossz álmot, a bankháború időszakát.

III. Búcsú a kishantosi vetéstől – a földvédelem új dimenziói.
Bekövetkezett az, aminek nem szabadott volna bekövetkeznie: a pályázat nyertesei beszántották Kishantoson a biogazdaság őszi vetését.
Nem csak azért térünk ki erre a drámai történetre, mert a VÉSZ érzékenyen érintett ezekben az eseményekben, hanem legfőképpen azért, mert valamiféle korszakforduló érlelődik, a földvédelem új dimenziói nyílnak meg, és ez a szó legszorosabb értelmében közügy.
Előre kell bocsátanom, mind a VÉSZ, mind a GYŐZ Mozgalom, mind saját nevemben, hogy változatlanul szívvel-lélekkel a kishantosiak mellett vagyunk és maradunk. Az ő ügyük a mi ügyünk, az ő bánatuk a mi bánatunk, az ő vereségük a mi vereségünk; sorsuk soha nem lesz közömbös számunkra. Azért kell ezt előre hangsúlyoznom, mert a történetnek vannak bizonyos mozzanatai, amelyek során nézetkülönbségek alakultak ki. Ez azonban mit sem változtat a barátságunkon. Azért ismertetjük, mert tanulságokat hordoz ez a történet, és mi magunk sem vagyunk birtokában a dilemmák problémátlan feloldásának.
Jó egy éve, 2013 tavaszán keresett meg Ácsné Évike, aki annak idején figyelemmel kísérte érdekvédelmi küzdelmeinket, és nem egy alkalommal határozottan kiállt mellettünk az Élőlánc egyik vezetőjeként. Segítségünket kérte Kishantos, és tágabb értelemben a földvédelem ügyében.
Megismerve a történetet az a meggyőződés alakult ki bennem, és a VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom vezetőiben, hogy itt valóban a következő nemzedékek életlehetőségeiről, életesélyeiről van szó. A tét tehát nem kevesebb, mint gyermekeink, unokáink, dédunokáink élete: éhező nemzedékek sora következik, vagy a biogazdálkodás segítségével, és a szociális feltételek átalakításával (vagyis a föld hazai és nemzetközi pénzhatalommal szembeni megvédésével), megmenthető a föld termőereje, és az egész társadalom létalapjául szolgáló szerepe.
Május végére, június elejére kidolgoztam egy országos akciótervet a VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom (Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák) földvédelemre irányuló aktivizálásáról. Első fázisban Kishantos megmentése lett volna a cél, második fázisban országos mozgalommá fejlesztve léptünk volna fel minden nyerészkedő spekulánssal és cégeikkel szemben, akik bármilyen pusztító technológiát készséggel alkalmaznak a földből kisajtolt profitmaximalizálás érdekében.
Tervezetemet minden érintett szervezetnek és személynek eljuttattam. Kértem az érdemi választ és döntést még a nyár előtt (2013.), hogy az első szervezési hullám már nyáron végigmenjen.
Egyetlen földvédelemben érintett szervezettől, sem illetékes személytől nem kaptam semmilyen reagálást, mind a mai napig. Egy hölgy írt egy lelkes, támogató választ, aki valamelyik szervezet aktivistája volt.
Amikor magyarázatot kértem Évikétől, elmondta, hogy az emberek félnek vidéken, senki nem mer határozottan, pláne harcosan fellépni. A falvakban alig vannak már földműves gazdálkodók, de ők sem mernének semmilyen akción megjelenni, mert féltik az egzisztenciájukat. „De hát most magáról a földről van szó, amelyet a magyar földműves évszázadokon át akár az élete kockáztatásával is védett” – vetettem ellen. Kiderült: már nem ez a helyzet, senki nem mer semmit sem csinálni.
Nyár végén megkeresett a GREENPEACE témafelelős képviselője. Elmondta, hogy a zöldszervezet felvállalta Kishantos ügyét, szeretne a VÉSZ-szel együttműködésben cselekedni, és meg akar szervezni egy társadalmi szervezeteket és magánszemélyeket tömörítő szövetséget Kishantos védelmére. Készséggel vállaltuk az együttműködést és a szövetség megalakítását. Gondoltuk, legalább Kishantost mentsük meg, ha a vidéki földműves társadalom passzivitása miatt országos akciót nem is indíthatunk.
Jó néhány megbeszélés lezajlott a Kishantos védelmében történő fellépés konkrét terveiről, módszereiről.
Javaslatom az volt, hogy az akciócsapatok tömegdemonstrációkon, elszántan, harcosan lépjenek föl. Ahogy később az Orbán Viktornak írt nyílt levelemben is, de ezeken a megbeszéléseken is kifejtettem: ha itt valóban az elkövetkező nemzedékek életesélyeiről van szó, akkor semmilyen ellenféllel szemben nem hátrálhatunk meg, az életünket sem kímélhetjük ilyen tét esetén. Olyan tömegfellépést indítványoztam, amely lehetetlenné teszi illetéktelenek behatolását, és ha mégis ki akarják erőszakolni, rohamrendőrök százait kelljen bevetni. Meg voltam győződve, hogy csak ilyen fellépéssel védhető meg Kishantos.
Egy lényeges kérdést érintve itt meg kell állnom.
Semmilyen politikai motiváció nem vezetett.
Csupán arról van szó, hogy ismerem a politikai hatalom természetét. Ha nem éri el egy fellépés a politikusok figyelmének ingerküszöbét, akkor semmibe veszik azt a fellépést, történjen az bármilyen igaz, közérdekű céllal. Ez a politikai osztály túlterheltségének velejárója.
A kishantosiak és a GREENPEACE több alkalommal, írásban és szóban leintettek. Többször kioktatást kaptam kereszténységből, erőszakmentességből, törvénytiszteletből. Semmilyen harcos fellépés nem lehetséges, mert mi elmegyünk, ők pedig ott maradnak – mondták nem egyszer a kishantosiak. A GREENPEACE hivatalosan közölte, hogy ha a VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom harcosan fellép, akkor ők kiszállnak az ügyből.
Abba a helyzetbe kerültem, amely nem egyszer előfordul érdekvédelmi munkánk során is. Ellenfeleink közül senki nem állíthat le bennünket, de az érintett tagszervezetünk, éppen az, amelyikért fellépnénk, leállíthat, ha ő maga megfutamodik, és feladja a küzdelmet. Ez esetben tehetetlenné, cselekvőképtelenné válunk, mert hogyan küzdjünk valakiért, aki maga nem akar küzdeni?
Egyetlen kezdeményezésemet fogadták el: Kishantos földjének közös, szakrális bevetését, amelyet a résztvevő szervezetek, így a VÉSZ aktivistái is, közösen hajtottak végre, kézi vetéssel.
Egyébként a tervezett tömegfellépéseink le lettek állítva.
Október 31-ről november 1-re virradó éjjel is csupán néhány képzett, harcos, profi aktivistával járőröztünk Kishantos földjein. Ezt tudva meg sem mertek jelenni a területen az előző napon még fenyegetőző győztesek.
A későbbiek során viszont mind a kishantosiak, mind a GREENPEACE eljelentéktelenítette és elhallgatta a VÉSZ jelenlétét az ügyben.
Tehát az érdekeltek tiltottak el minket saját fellépési stílusunktól. Határozottan az volt az érzésem, hogy azt a demonstrációnkat is fenntartással fogadták, amikor a VÉSZ akciócsapatai autós konvojjal végiglátogatták a környéken lakó pályázati győzteseket, felszólítva őket Kishantos érdekeinek tiszteletére.
A dolgok tehát a későbbiekben úgy alakultak, mintha a VÉSZ egyáltalán nem is lenne jelen Kishantos ügyében. Számunkra világos, hogy ez bátorította fel a pályázati győzteseket a törvénytelen pusztításra.
Amikor pedig április 12.-én reggel szólt Évike telefonon, hogy a győztesek traktorokkal jelentek meg a földeken, és már elkezdték beszántani a vetést, mondtam, hogy most nagyobb létszámmal kellene beavatkoznunk. Kifejezetten ellenezte, kérve, hogy csak két képzett, hivatásos aktivistát vigyek, mert nem akar háborúságot, csupán a testi épségének védelmére szorítkozzunk. Így is történt. A vetés beszántása akadálytalanul megtörténhetett.
Kinek a kudarca Kishantos? Mit üzen a beszántott vetés, amelytől vérző szívvel búcsúzunk?
Mindenekelőtt személyes kudarcom, a VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom kudarca. Nem vagyunk hozzászokva, hogy jogtipró nyerészkedők kényük-kedvük szerint cselekedhessenek, ha egyszer beavatkoztunk egy ügybe. Ha kifejthettük volna az erőnket, egyetlen győztes sem merte volna a lábát Kishantos földjére tenni a végérvényes jogi rendeződésig. Akárhány őrző-védőt bíztak volna meg, mi tízszeres erővel kergettük volna el onnan őket.
De!
Mit akarunk mi, ha a föld népe nem akarja mindenáron megvédeni a földet? Hiszen ez zajlik, ennek vagyunk tanúi!
Vajon a magyar földművesnek nem kell már a föld? Belenyugszik a rombolásba? Meghunyászkodik a spekuláció előtt? Belemegy a látszatkeltő, hamis játékokba? Mindenféle komolytalan fenyegetésekkel meg tudják őt félemlíteni?
És tovább kell mennem, mert annyira irreális, szinte víziószerű az egész történet.
Létezik, hogy megváltozott a világ, és a föld népe tudomásul veszi: újra a nagybirtokok uralma jön el? Szabad a pálya a profitmaximalizáló spekuláció, a romboló technológiák, a földművest szolgasorba taszító nagyvállalkozói szervezetek előtt?
A keserű kérdések között lassan-lassan mintha felderengene valami halvány fény: nem, valami egészen másról lehet szó!
Talán most engedi el kérges tenyeréből a magyar földműves, és vele és általa az egész magyar társadalom a földtulajdonnal kapcsolatos illúziók jelképes bizonylatait? Éppen most érti meg talán, hogy a föld kultusza és kultúrája nem viseli el tovább az egoizmus semmilyen formáját?
Lehet, hogy most éli át a csendes és rejtett felismerés gyötrelmes, de megtisztító katarzisát: az emberiség ingyen kapta a földet, senki nem teheti magántulajdonná egyetlen négyzetcentiméterét sem? Hogy el kell ahhoz engedni a föld tulajdonlásának szenvedélyes hajszolását, hogy cserébe megkapjuk az egész föld használatának felszabadító örömét?
Lehetséges, hogy ez a tudatváltozás tartja passzív és zavart állapotban a földműves társadalmat? Mert tanácstalan lehet: ha nincs realitása a tulajdonlásának, akkor mi legyen a földdel? Pénzügyi eszközökkel tönkretehették, de hogyan tovább?
Joggal érezheti magát a földműves a történelem becsapottjának: becsapták a földosztással, becsapták a kollektivizálással, becsapták a kárpótlással. És most újra becsapták: városi spekulánsok lepték el a határt, sokezer hektáros földterületekre tenyereltek rá, követhetetlen jogi trükközéssel. Ő pedig tehetetlenül áll, és bénultan szemléli, mi történik. Ezzel a rafinériával szemben kiszolgáltatottnak érezheti magát egy ideig. Addig, amíg ennek az újabb becsapásnak tudatára nem ébred. Amíg megérti: tőle ugyan elvették a tulajdon lehetőségét, de átjátszották a földet olyanoknak, akiknek a föld tiszteletéhez és kultúrájához semmi közük. Akik csak a szipolyozás újabb üzleti eszközét látják az anyaföldben.
Akkor eszmél majd föl, amikor megértette: azzal, ami történik, nem állítható már szembe a tulajdonlás új követelése. A jövőben már más módon kell viszonyulni a földhöz. Ez a nagy lecke. Akkor pedig jaj lesz a spekulánsoknak. Sarkára áll a föld népe, száműzi az életromboló technológiákat, és a profitmaximalizálás helyett más értékeket állít a földművelés középpontjába. Akkor újra kezdődhet a magyar föld védelmének, és közös életet szolgáló használatának története; a közös boldogulás korszaka.
Kishantos méltósága, hogy élén járjon ennek a szenvedéssel és kudarcokkal teli, de magasztos megtisztulásnak.

 
Akciók a kilakoltatások megakadályozásáért; A bírót nem érdekelheti az igazság; Humor az érdekvédelemben PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 9
ElégtelenKitűnő 
Írta: Éliás Ádám elnök   
2014. április 08. kedd, 23:16

I. AKCIÓK A BANKOK ELLEN AZ ÁRVEREZÉSEK ÉS KILAKOLTATÁSOK
MEGAKADÁLYOZÁSÁÉRT
1. Csatlakozás
2. Leggyakoribb kérdések
3. A jogi eljárások és a társadalmi-mozgalmi jellegű önvédelmi fellépés közötti különbség
4. Információáramlás árverezésekről és kilakoltatásokról
II. „A BÍRÓT NEM ÉRDEKELHETI AZ IGAZSÁG, ÉS NEM ÁLLAPÍTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT, MERT AZ IGAZSÁG FILOZÓFIAI KÉRDÉS.” – Elsőfokú ítélet született a HunguestHotels – VÉSZ perben
III. HUMOR AZ ÉRDEKVÉDELEMBEN
1. Orosz Ferenc orgazdát keres az általa eltulajdonított honlap értékesítésére
2. A P2 Hotel&Resort Kft. 60 milliót követel attól a cégtől, amelynek 40 millióval tartozik

I. AKCIÓK A BANKOK ELLEN AZ ÁRVEREZÉSEK ÉS A KILAKOLTATÁSOK
MEGAKADÁLYOZÁSÁÉRT

Sokan keresnek minket az utóbbi hetekben telefonon, emailen, akik a honlapunkon „Harckészültség a bankháború újabb szakaszára” címmel legutóbb közzétett közleményünkben leírt fellépésünk részleteiről, a csatlakozás lehetőségeiről érdeklődtek, és lényeges kérdéseket tettek fel.
Szeretnénk ezekre válaszolni, és egyben pontosítani is fellépésünk célját, módját.

1. Csatlakozás
Mindenki jelentkezhet, akár csoportok is, akik cselekedni akarnak: név, telefon, email-cím, mozgósítható létszám és annak a helyszínnek a megjelölésével, ahol az akciót le tudják bonyolítani. Jelentkezni lehet a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. email címen.
Ne jelentkezzenek azok, akik ölbe tett kézzel akarják várni, hogy majd mások megmentik őket. Aki saját magáért sem képes megmozdulni, azon más sem segíthet. Az „élcsapatok” ideje lejárt, az érintetteknek maguknak is cselekedniük kell. A VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom hatalmas segítséget nyújthat, de azon mi sem segíthetünk, aki a sült galambot várja. Ha pedig az derül ki, hogy beszélni sokan akarnak, de cselekedni senki, akkor menthetetlen a magyar társadalom.
Azok se jelentkezzenek, akik önző módon csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, a másik bajba jutott ember sorsa iránt pedig közömbösek. Aki nem tanulja meg a szolidaritás kötelező leckéjét, az magára marad.
Senkinek nem kell többet tennie, mint amire képes. De az elvárható, hogy saját egzisztenciális összeomlása és egy társadalmi méretű szociális katasztrófa megakadályozásáért néhány napot feláldozzon, fegyelmezetten, bátran és elszántan cselekedjen.
Világos, hogy ősz elejéig nem számíthatunk a közhatalom semmilyen segítségére sem. Fél év leforgása alatt sok ezer, de lehet, hogy tízezernyi család életét tönkre lehet tenni. Ezért magának a társadalomnak kell megszerveződnie, annak érdekében, hogy e félelmetes erő láttán megtorpanjanak a bankok, és ne merjék megkockáztatni az árverezéseket és a kilakoltatásokat. Megsemmisítő erővel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy a pénzhatalom visszarettenjen.

2. Leggyakoribb kérdések
- Lesz-e újabb ultimátum a bankok felé?
Nem lesz. A közleményeinkben megjelölt, egyetlen otthonnal rendelkező adós-körben árverező, kilakoltató bankokat feketelistára helyezzük, a feketelistát nyilvánosságra hozzuk. A feketelistán szereplő bankok közül egy célbankot kiválasztunk, és minden figyelmeztetés nélkül megtámadjuk akciókkal és demonstrációkkal. Betéteseiket a nyilvánosság minden eszközével felszólítjuk pénzük kivételére. Addig folytatjuk a csatát, amíg ez a célbank össze nem omlik. Akkor újra felszólítjuk a többi bankot az árverezési és kilakoltatási moratóriumra. Ha folytatódnak az árverezések és a kilakoltatások, újabb célbankot választunk ki, és folytatjuk a küzdelmet, mindaddig, amíg egyetlen családot is fenyeget a kilakoltatás veszélye.
- Fellépünk-e autó-hitel ügyben?
Nem lépünk fel, mert egy autó elvesztését túl lehet élni. Tudjuk, hogy ugyanolyan felháborító csalás zajlott a bankok részéről a deviza-alapú autó-vásárlási hitelekkel kapcsolatban is, mint a lakóingatlan-jelzáloggal terhelt hitelügyleteknél, és ezt szintén rendeznie kell a közhatalomnak. De a veszély ez esetben nem fenyeget olyan szociális katasztrófával, hogy a jogi rendezésig ilyen, az egész társadalom életére, az ország pénzügyi egyensúlyára is kiható fellépést kellene megkockáztatnunk. Ugyanakkor ez teljesen indokolt családok százezreinek, benne sok tízezer gyermeknek a megmentésénél.
- Fellépünk-e azok védelmében, akik kilakoltatását az önkormányzatok, vagy a közszolgáltatók kezdeményezik?
Nem lépünk fel, mert azokat nem védjük, akik például sok éven át elisszák minden pénzüket, 6-8 évig nem fizetik lakbérüket, és az igénybevett közszolgáltatásokat.
Szeretnénk világossá tenni: züllött életvitelű, kötelezettségeiket nem teljesítő embereket nem védünk. A bankok jóhiszemű, egyetlen otthonnal rendelkező áldozatait védjük, akiket a bankok törvénysértő nyerészkedése, a törlesztő részletek elviselhetetlen mértékű, jogtipró megemelése taszítana egzisztenciális összeomlásba. Őket viszont mindenáron megvédjük, akár több bank működésének megsemmisítése árán is.
- Hogyan történik a kommunikáció az aktivista tömegekkel?
Elsősorban elektronikus úton, de több más csatornán is. Fontos, hogy az elérhetőségét minden személy és csoport pontosan megadja. A VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom gyakorlott, felkészült aktivistái is részt vesznek a kommunikációban.
- Nem lehetne-e kiterjeszteni ezt a fellépést a társadalmi problémák más területeire is?
Amire készülünk, rendkívüli súlyú és kockázatú fellépés. Ilyen erőt csak teljes komolysággal és felelősséggel lehet alkalmazni, szíre-szóra nem. A társadalmi szervezetek érdekvédelmi-önvédelmi tevékenységének egyéb területei a szokásos fellépések keretei között kell, hogy maradjanak. Igaz, hogy a VÉSZ akciói a kis- és középvállalkozások érdekvédelmében is hasonló elszántsággal folynak, de szigorúan lokalizált módon és keretek között, konkrét spekuláns szervezetek, vagy személyek ellen, akik és amelyek tönkre akarják tenni a vállalkozásokat.
- Lehetséges-e politikai pártok csatlakozása?
Nem lehetséges. A fellépésnek semmilyen pártpolitikai jellege nem lehet. A pártok tagjai, szimpatizánsai csak magánemberekként vehetnek részt.
- Hogyan előzhetőek meg a mozgalmat lejáratni akaró provokációk?
Az akciócsapatokban tömörülő aktivistáknak kell éberen figyelni, és azonnal blokkolni azokat, akik:
bármiféle uszító, gyűlöletkeltő szöveget mondanak,
hangoskodnak, fenyegetőznek,
fizikai atrocitásra vetemednek.
Az ilyeneket le kell fogni, és át kell adni a rendőröknek.
A VÉSZ akciói során mindig meg van szervezve egy úgynevezett biztosító csapat, amely a létszám egynegyede körül van, és amelynek feladata, hogy éberen figyeljen, és minden külső támadást, vagy belső provokációt erélyesen elhárítson. Így őrizhető meg az erőszakmentesség.
- Mikor ér véget az akciókészültség?
Akkor, amikor megszületik a végérvényes, megnyugtató jogi megoldás. Nem a pénzpiacot, hanem a társadalmat kell, megsértett igazságérzetében és jogérzékében megnyugtatni. Hozzá kell tennünk: nem biztos, hogy ebben a krízishelyzetben megspórolható a pénzpiacok játék- és mozgásterének, egyébként már régóta esedékes, hatékony korlátozása.
- Fellépünk-e a bank ellen, ha jogerős bírósági ítélet alapján foganatosítja az árverezést/kilakoltatást?
A jogi helyzet jelenlegi rendezetlensége, alapvető ellentmondásossága, átmeneti állapota miatt egyelőre nincsenek meg azok a biztosítékok, amelyek szavatolhatnák, hogy a jogalkalmazó közhatalom megakadályozza a fenyegető szociális katasztrófa bekövetkeztét. Amikor általánosan használt hivatkozássá vált az „immorális, de jogszerű” kifejezés, ami fából vaskarika, akkor a társadalomnak a moralitásra, az emberi szívben élő morális parancsra kell hallgatnia, és törvényes, ám kategórikus erejű fellépéssel kell azok védelmére kelnie, akiket „immorális, de jogszerű” lépésekkel tönkre akarnak tenni. Ehhez minden joguk megvan a társadalmi szervezeteknek. A bíróság sem helyezkedhet szembe annak a társadalomnak az érdekeivel, amelytől hatalmi monopóliumait nyerte. Ha mégis ezt teszi, magát helyezi törvényen kívülivé. Mert a demokratikus jogállamban mindenki törvényen kívülivé válik, aki a végső jogforrás, a társadalom fölé helyezi magát, és szembe fordul annak létérdekeivel.

3. A jogi eljárások és a társadalmi-mozgalmi jellegű önvédelmi fellépés közötti különbség
Külön figyelmet érdemel ez a kérdés, mert gyakran felbukkan. Nagyon sokan kérdezik, tegyenek-e jogi lépéseket az ügyükben a bankok ellen.
A jogi lépéseket a bankok ellen mindenképpen meg kell tenni, képzett jogi szakértő bevonásával. A mi társadalmi-mozgalmi jellegű önvédelmi fellépésünk nem helyettesítheti a jogi lépéseket. Ezt akkor is hangsúlyoznunk kell, ha most éppen az egész kérdés a társadalmi fellépésen múlik, mert abban a jogi káoszban, amelyet a közhatalom különböző testületei e területen teremtettek, egyelőre nincs gyors és hatékony jogi védelem. Valamikor azonban annak is meg kell születnie, s akkor döntő jelentőségű lesz, hogy mindenki megtette-e a szükséges jogi lépéseket.
Más a társadalmi akaratnyilvánítás közvetlen módja, amely többek között mozgalmi-önvédelmi jellegű fellépésekben is megjelenik, mint a képviseleti úton zajló jogalkotásban és jogalkalmazásban megnyilvánuló társadalmi akaratérvényesítés. Más a tüntetés és más a törvényalkotás. Más a sztrájk, vagy a bojkott, és más a bírósági per. Más egy akció és más egy petíció. De mindez egyformán beletartozik a demokratikus társadalom akaratnyilvánítási és –érvényesítési funkcióiba. A felül lévők (akár hatalommal, akár pénzzel rendelkezvén) akkor cselekszenek bölcsen, ha a társadalom létérdekei tekintetében a szelíd figyelmeztetéseket is nagyon komolyan veszik. Ellenkező esetben a társadalom egyre keményebb, egyre harcosabb fellépésére kell számítaniuk, akár a népfelkelésig menően is, ha a társadalom a létérdekeit érzi megsértve.

4. Információáramlás árverezésekről és kilakoltatásokról.
Ahhoz, hogy a szükséges fellépéseket megalapozottan szervezzük, szükséges pontos információkkal rendelkeznünk az országban folyó árverezésekről és kilakoltatásokról.
Ezért a már megadott email-címre ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ) kérjük, mindenki küldje el tájékoztatását ilyen esetekről, a következő adatok pontos megadásával:
- az árverezést/kilakoltatást kezdeményező bank neve; ez akkor is szükséges, ha a bank valamilyen más céget/szervezetet/ügyvédet bízott meg az árverezés/kilakoltatás kezdeményezésével; szükséges az ezzel megbízott neve és elérhetősége is;
- az árverezéssel/kilakoltatással fenyegetett személy neve, címe, elérhetősége;
- az árverezés helyszíne.
Ezek nélkül az adatok nélkül az információk használhatatlanok küzdelmünk szempontjából. Ha nem állnak rendelkezésre ezek az adatok, akkor is szükség van valamilyen támpontra az eset pontos megismeréséhez. Szóbeszéd-jellegű információkkal ne árasszanak el bennünket, kérjük, hogy csak a lehető legalaposabban ellenőrzött információkat továbbítsák.
Lényeges, hogy csak olyan esetekről küldjenek információkat, amelyek beleillenek fellépésünk témájába: egyetlen otthonnal rendelkező, banki, lakóingatlan-jelzáloggal terhelt, devizaalapú hitelszerződés adósai egyetlen otthonának árverezéséről, és az adós család kilakoltatásáról.

II. „A BÍRÓT NEM ÉRDEKELHETI AZ IGAZSÁG, ÉS NEM ÁLLAPÍTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT, MERT AZ IGAZSÁG FILOZÓFIAI KÉRDÉS.” – Elsőfokú ítélet született a HunguestHotels – VÉSZ perben
A HunguestHotels Zrt. beperelte a VÉSZ-t „jó hírnév megsértése” miatt, döntően arra az állításunkra hivatkozva, amelyet nyilvánosan is sokszor leírtunk, miszerint a HunguestHotels Zrt. a hévízi Mirage Hotel építése mögötti üzleti-érdekeltségi körhöz tartozik, ezért, formál-jogi trükközésekkel nem léphet túl azon, hogy az építtetők nem fizették ki az építő vállalkozás VÉSZ-tag szerkezetépítési, zsaluzási, falazási munkáját. A HunguestHotels 1 millió forint kártérítést (?!) kért, és kérte a bíróságot, hogy tiltsa el a VÉSZ-t a jó hírneve további „megsértésétől”.
Hiába csatoltunk be számos bizonyítékot annak alátámasztására, hogy a HunguestHotels több szálon is üzleti érdekekkel kötődik a hévízi Mirage Hotel megépítéséhez. A Fővárosi Törvényszék bírónője kijelentette, hogy érdemben nem veszi figyelembe a dokumentumokat, bár a bizonyítékok átadásakor azt mondta, hogy majd elolvassa azokat. Mégis „megkésettnek” minősítette őket, és ítéletet hozott. Az ítélet rendelkező részében szemrebbenés nélkül megítélte a kártérítést és az eltiltást.
Szóbeli indoklásában a bírónő kifejtette, hogy a bíróságot nem érdekli az igazság, és nem is állapíthatja meg az igazságot, mert az igazság „filozófiai kérdés”, és a bíróság csak a jogi helyzet szerint ítélhet.
Itt tartunk.
Mit is jelent ez magyarul?
Azt jelenti: nosza rajta spekulánsok, nyerészkedők, szálhámosok, rablók, stb., ha elég ügyesek vagytok ahhoz, hogy a formál-jogi követelményeknek eleget tegyetek, hogy a legnyilvánvalóbb csalást, sikkasztást, lopást, fedezetelvonást is jogvitának álcázzátok, akkor nem kell félnetek semmilyen következménytől, minket az igazság nem érdekel, majd megvédünk titeket.
Félreértés ne essék: szó sincs arról, hogy hangulatot akarnék kelteni Dr. Schöck Beatrix bírónő ellen, aki egyébként igen rokonszenves, komoly és kedves személyiségnek tűnt. És általában is határozottan, és ha kell harcosan is visszautasítjuk azt az időnként lincs-hangulat keltésére vetemedő fellépést, amelyet némelyek a bírói kar ellen megengednek maguknak. Nagyon sokszor vagyunk éppen annak tanúi, hogy a bírói kar az igazságosság és jogszerűség utolsó szilárd bástyája. Éppen a devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatos számos per bizonyítja ezt.
Arról van szó, hogy miképpen pusztít a társadalomban az az elv, miszerint „igazság sok van, jog azonban egy”, ezért a jogalkalmazó közhatalmat nem érdekelheti az igazság, csak a formál-jogi helyzet szerint ítélhet, az igazság nem számít.
A dolog éppen fordítva áll: igazság egy van, jog viszont sok. A dolgok nem sokféleképpen, hanem egyféleképpen történnek. Igaz, hogy az igazságot viszont sok oldalról szemlélhetjük, és az egyéni szemléletmódok szubjektív szempontjai nem írhatják felül a jogot. Az igazság tisztázása azonban a bíró legfőbb feladata, legalábbis egyenrangú feladata a jogi helyzet tisztázásával. Csak az a bíró töltheti be – egyébként végtelenül nehéz, minden tiszteletet megérdemlő - hivatását, aki soha nem szűnik meg fáradozni az igazság és a jog összhangba hozásán.
Hatalmas jelentősége van, hogy az állam funkcióinak és hatalmi szervezeteinek meghatározásánál az „igazságszolgáltatás”, és nem a „jogszolgáltatás” fogalmát használják.
Az a bíró, aki nem igazságszolgáltatást végez, nem felel meg e hivatás államhatalmi kritériumainak. Mert a bírói kar a hatalmi monopóliumait a társadalomtól nem jogszolgáltatásra, hanem igazságszolgáltatásra kapja. A rendőrségnek és az ügyészségnek is ennek szolgálatában kell állnia.
Tapasztaljuk, hogy az egyetemi oktatást és a jogi organizáció testületeit és személyiségeit ellepte ez az igazság semmibevételére irányuló pusztító babona, amely felszabadítja a bírókat az igazságkeresés és az igazságszeretet kötelezettsége alól, azaz az igazságszolgáltatás rájuk rótt kötelezettsége alól.
Mit mondjunk, ha ennek a téveszmének legfőbb hirdetői közé tartozott az Alkotmánybíróság egykori elnöke, aki később köztársasági elnök is lett. Valami megfoghatatlan zavarodottság folytán ezt az igazság-ellenes magatartást hirdetik úgy, mintha a demokratikus jogállam valós alapelvei közé tartozna.
Így jutunk el oda, hogy az igazságérzetükben vérig sértett emberek nem találnak biztos kapaszkodókat sérelmeik orvoslására. Ha pedig sok, és egyre több ilyen ember és csoport van, akkor beláthatatlanul veszélyes társadalomlélektani helyzetek alakulhatnak ki.
Szokásomtól eltérően, udvariatlanul belekérdeztem a bírónő szóbeli indoklásába: „Akkor tehát jöjjön a forradalom?”, majd távozóban azt mondtam: „Ezért tart itt a társadalom!”.
Azon kívül, hogy udvariatlanságomért ez úton elnézést kérek a bírónőtől, aki volt olyan kedves, hogy rendre sem utasított, azt szeretném a leghatározottabban rögzíteni, hogy nem emberek ellen vagyunk, hanem rossz elvek ellen, amelyek legelőször azokat pusztítják, akik alkalmazzák őket. Mert elgondolkodtam: vajon mit érlel egy rengeteg ítéletből összetevődő bírói pályafutás, amely mérhetetlen tömegű igazságtalanságot ültet bele a társadalomba, annak minden következményével együtt? Lehet mentség a „szaktekintélyek” címeres ostobaságaira hivatkozás? Fel lehet adni az igazság szolgálatát, pusztán azért, mert néhány akadémikus szobajogász a filozófia elméleti területére száműzi az életből az igazság problémáját?
Ennyiben közérdekű ez a per.
Az ítéletet természetesen megfellebbezzük, és kérni fogjuk a becsatolt bizonyítékok figyelembe vételét.
A szó szoros értelmében IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST fogunk kérni a másodfoktól.

III. HUMOR AZ ÉRDEKVÉDELEMBEN
Van a jellemtelenségnek, becstelenségnek, gátlástalan nyerészkedésnek olyan foka, amely már nem felháborodásra, hanem inkább nevetésre ingerli az embereket. Arra pedig méltán mondják, hogy „közröhej”, ha még ráadásul primitívség és ostobaság is övezi a történetet.
1. Orosz Ferenc orgazdát keres az általa eltulajdonított honlap értékesítésére
Az előzményekről beszámoltunk honlapunkon az ÉVÉRTÉKELÉS 2013 című közleményünkben.
Orosz Ferencet, aki akkor a Szövetség érdekvédelmi titkára volt, 2011 nyarán a Vezetőség felhatalmazása alapján megbíztam, hogy nyisson egy tartalék honlapot Szövetségünk számára, mivel akkoriban állandó támadásnak volt kitéve az eredeti honlapunk. Orosz a honlapot meg is nyitotta, és annyit közölt, hogy kapcsolattartónak saját magát jelölte meg.
Fél évvel később egy kis csoporttal együttműködve, saját üzleti érdekeik szolgálatában, kétes módszerekkel át akarta venni a VÉSZ vezetését. Amikor ez nem sikerült, hazugság- és rágalomkampányba kezdett a VÉSZ ellen. Ennek érdekében a VÉSZ tartalék honlapját, amelyről kiderült, hogy saját nevére vette, eltulajdonította a Szövetségtől, és saját honlapjaként kezdte használni, megtöltve azt a Szövetség elleni gyalázkodással.
A megfelelő jogi eljárások megindítása előtt fel kellett szólítanom hivatalosan a honlap visszaszolgáltatására. Erre azt válaszolta, hogy „peren kívüli megoldás”-ként vásároljuk meg tőle az általa eltulajdonított saját honlapunkat, „méltányos áron”, majd hozzátette, hogy „A honlap tartalma természetesen külön megállapodás és áralku kérdése, hogy ugyanezt nem teszem-e át egy másik linkre.” Vagyis: fizessünk a tőlünk eltulajdonított saját honlapunkért, és külön annak minket gyalázó, rágalmazó tartalmáért.
Ez aztán az üzleti fantázia!
Szabad a gazda, a VÉSZ ellenségei jelentkezhetnek és ajánlatot adhatnak! Valószínűleg igen olcsón hozzá lehet jutni a honlaphoz, mert nagyon elégedetlenek lehetnek vele, akik a tolvajt megbízták a VÉSZ rágalmazásával, ezért nekik nem kell.
Igaz, lopott holmiról van szó, amelyet majd vissza kell adni, és ki kell állni a vicces húzásokért a kimért büntetéseket, dehát ezért olcsó.
Ilyen esetekben szokta mondani egyik szókimondó barátom: rég röhögtem ekkorát.
2. A P2 Hotel&Resort Kft. 60 milliót követel attól a cégtől, amelynek 40 millióval tartozik
Mások is rendelkeznek még ennél is fejlettebb humorérzékkel.
Például itt van a P2 Hotel&Resort cég.
A HunguestHotels Zrt. után ők lettek a hévízi Mirage Hotel új tulajdonosai, akiktől aztán az átépítés-bővítés-korszerűsítés munkái után a HunguestHotels visszabérelte az épületet. Elsőrendű felelősségük van abban, hogy a szerkezetépítést, zsaluzásokat, falazásokat kivitelező Csiszár Vállalkozás munkája 40 millió forint értékben nem lett kifizetve. Hajmeresztő szabálytalanságok közepette adta ki, nyilvánvalóan kétes körülmények között a hévízi Önkormányzat a használatbavételi engedélyt.
Az ügyről több alkalommal beszámoltunk, akcióinkkal, demonstrációinkkal összefüggésben.
És most jön a vicc: azok után, hogy a P2 Hotel&Resort tartozik 40 millió forinttal a Csiszár Vállalkozásnak, közjegyzőn keresztül kibocsátott ellenük és a VÉSZ ellen, egyetemleges követeléssel, 60 milliós fizetési meghagyást, jóhírnév-rontás(!), kártérítés(!), elmaradt haszon címén.
Akárhogy számolom, 100 milliós tiszta haszon!
Az elmaradt hasznot még megértem, mert jobbnak látták bezárni akcióink után a Mirage Hotelt, és azt tanácsoljuk, ne is nyissák ki, amíg tartozásukat nem rendezték, nehogy valami kellemetlenség történjen (erről hamarosan, egész Hévíz városát illetően közleményt fogunk kiadni) de jó hírnév?, kártérítés??
Mintha egy rabló beperelné az áldozatát a tett színhelyén ottfelejtett feszítővasért.
Természetesen Csiszárék és a VÉSZ is ellentmondott a fizetési meghagyásnak, ezzel érvényét is vesztette, de az arcátlanságnak ez a foka derűs perceket okozott aktivistáinknak.
Mindenesetre a P2 Hotel&Resort a VÉSZ elsőszámú célpontjává vált, mi is szeretnénk egy kicsit megcsiklandozni a céget, bár nem biztos, hogy nevetni fognak, ha kezelésbe vesszük. Lehet, hogy ennek a csiklandozásnak a híre egész Hévízen hallható lesz.

Érthető, hogy sokan vannak már, akik elvesztették a humorérzéküket. Kétségtelen, hogy nekünk is fogy.

Budapest, 2014. április

 
KÖZLEMÉNYEK PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 8
ElégtelenKitűnő 
Írta: Éliás Ádám elnök   
2014. március 18. kedd, 14:34

I. Harckészültség a bankháború újabb szakaszára
II. A Pörzse Sándornak írt levél nyilvánosságra hozatala teljes terjedelemben
III. A VÉSZ Ifjúsági Tagozatának megalakulása

I. Harckészültség a bankháború újabb szakaszára

A Bankszövetség elnöke és az egyes kereskedelmi bankok nem reagáltak a Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYŐZ) Mozgalom 2014 február 12-én küldött „Megbékélést ajánló szelíd ultimátum”-ára, amelyet honlapunkon is leközöltünk.
A Bankszövetség elnökéhez eljuttatott „Szelíd ultimátumunkban” felszólítottuk a bankokat, hogy most, amikor a jogalkotó közhatalom a jogi feltételek rendezésével még mindig nem oldotta meg a hamisan devizahitelezésnek nevezett spekulatív kölcsön-manipuláció áldozataivá vált több százezer adós család sorsát, tegyenek gesztust a társadalom irányába, hogy létrejöjjön a megbékélés, és helyreálljon irántuk a közbizalom. Azt kértük, hogy a jogi rendezés várható időpontjáig, ami (tekintettel a választásokra és az új Parlament és Kormány működésének megkezdésére) szeptember 30. lehet, önként vállaljanak kötelezettséget arra, hogy sem végrehajtási, sem árverezési, sem kilakoltatási eljárást nem indítanak, a már elindított eljárásokat pedig felfüggesztik. Ezt a moratóriumot az otthonukat jogszerűen elfoglaló, a törlesztőrészletek hitelezők általi egyoldalú, nagymértékű megemelése miatt, vagy szociális körülményeik folytán fizetésképtelenné vált, egyetlen otthonnal rendelkező, devizaalapú, lakóingatlan-jelzáloggal terhelt kölcsönszerződésekben érintett adósok esetére kértük.
A Bankszövetség elnökét kértük „Szelíd ultimátumunk” továbbítására az érintett kereskedelmi bankok felé, mielőbbi választ várva.
Válasz azonban nem érkezett.
Sajnálatos, hogy a bankok elmulasztották a megbékélés lehetőségét. Úgy látszik, naív feltételezés volt részünkről, hogy talán megváltozott a bankok stílusa, belátták, hogy nem lehet háborút folytatni az ellen a társadalom ellen, amelynek keretében működve haszonnal akarnak tevékenykedni.
Nem áll módunkban eldönteni, hogy a válasz megtagadása a bankok szokásos presztizs-allűrjeiből adódó üres, ostoba gőg eredménye-e, vagy pedig éppen annak a jele, hogy nem értették meg az idők szavát, s a hivatalos kilakoltatási moratórium lejártát, április 30-át követően neki akarnak látni az árverezéseknek és kilakoltatásoknak.
Mindenesetre riadót fújunk, készülni kell a bankháború új szakaszának megvívására.
Nem értünk egyet azokkal a szervezetekkel, amelyek gyűlések, vagy vonulások demonstrációival akarnak csupán fellépni. A magyar társadalomnak bőséges tapasztalatai vannak arról, hogy a puszta demonstrációkat éppen azok nevetik ki a leghangosabban, akikkel szemben zajlanak.
Nekünk viszont arról is gazdag tapasztalataink vannak, hogy senki nem neveti ki e hazában, sem a multik, sem a bankok, sem a spekuláns pénz-oligarchák, ha a GYŐZ Mozgalom, vagy a VÉSZ akciócsapatai megjelennek, demonstrálnak, vagy akciót hajtanak végre ellenük.
Ennek megszervezését kell előkészítenünk, és minden tönkretett, becsapott, vagy szolidaritásból együttérző embert ehhez hívunk csatlakozásra.
Országos szinten kell megszerveződni, de az erőket nem szabad szétforgácsolni. Nem „általában” kell a bankszféra ellen fellépni, hanem konkrétan egy bankot kell kiválasztani azok közül, amelyek árverezésekre és kilakoltatásokra vetemednek. A kiválasztott bank ellen meg kell indítani a támadást a következő „hadműveleti terv” szerint:
1. Az árverezéseket és kilakoltatásokat kezdeményező bankokat az érdekvédelmi társadalmi szervezetek feketelistára helyezik, Magyarország „közellenség-bankjainak” nyilvánítják őket, a feketelistát nyilvánosságra hozzák.
2. A feketelistán szereplő bankok közül kiválasztanak egyet, működésének megsemmisítése céljából. Nevezzük ezt célbanknak.
3. A célbank lebénítása érdekében, a célbank összes fiókjában „ügyintézési akciót” kell végrehajtani. Ennek mottója: „Nem jövünk ki addig a bankból, amíg mindent meg nem értettünk!”
Az akció lezajlása: a bankfiókba bemegy 12-14 aktivista, sorszámot tépnek, és amikor sorra kerülnek, mindennemű fegyelmezetlenség, vagy hangoskodás nélkül leülnek az egyes ügyintézőknél, kikérik a szerződéstervezeteket, üzletszabályzatokat, s ha kell órákon keresztül, minden mondat értelméről felvilágosítást kérnek az adott ügyintézőtől. Nem lesz nehéz dolguk, mert a bankok szándékosan úgy fogalmazzák meg dokumentumaikat, hogy ne lehessen megérteni azokat.
Tapasztalataink szerint néhány perccel az akció kezdete után a bankfiókok bezárnak. Ekkor a fiók előtt várakoznak az aktivisták, s azonnal visszatérnek, mihelyt a bank újra kinyit. Ezt a külső várakozást rendőrségen bejelentett demonstrációra kell felhasználni.
4. Az akciókkal egyidejűleg az érdekvédelmi társadalmi szervezetek közleményben szólítják fel a betéteseket, hogy a célbankból vegyék ki a pénzüket, a becsapott, tönkretett családokkal érzett szolidaritásból, és mert a célbank működése amúgy is le fog bénulni.
Ezt egyetlen bank sem képes túlélni. Ha egy bank működésének megsemmisítése nem volt elég, és folytatódnak a kilakoltatások, jön a következő bank, és így tovább.
Egyáltalán nem célunk bármely bank tönkretétele, vagy a pénzügyi rendszer megingatása. Viszont azt a szociális katasztrófát meg fogjuk akadályozni, amely az árverezések és kilakoltatások végrehajtásával bekövetkezne.
Tettekkel fogjuk bizonyítani: az ember fontosabb, mint a pénz, az emberi élet, és különösen a fenyegetett sok tízezer gyermek életérdeke előbbre való minden pénzérdeknél.

A FIDESZ-KDNP pártszövetség négy év alatt, kétharmados parlamenti többség birtokában sem oldotta meg ezt a morális-szociális-pénzügyi szempontból egyaránt súlyos problémát. Ez akkor is így van, ha azt is hozzá kell tennünk, hogy nagy eredményeik is vannak.
A jogi organizáció legmagasabb jogalkalmazó testületei e kérdés rendezésében sorra visszadobják a labdát a jogalkotó közhatalom térfelére. S miközben ez a labdázás éveken át folyik, több százezer család élete rettegésben zajlik, hogy vajon mikor fogják elveszteni egyetlen otthonukat.
Ebben a helyzetben a társadalom önvédelmi szervezeteinek kell megmutatniuk – szigorúan erőszakmentes, de hatékony eszközökkel és módszerekkel -, mit tűrnek el és mit nem tűrnek el ebben az országban. Családok sokaságának a tönkretétele nyerészkedés céljából – nem tűrhető el. Aki ezt megkísérli, kilakoltatjuk az országból, s a társadalmi összefogással szemben semmilyen erő nem lesz képes ellenállni.
Így vettük tudomásul, hogy a bankok elutasították a megbékélést és a bizalom helyreállítását.

II. A Pörzse Sándornak írt levél nyilvánosságra hozatala teljes terjedelemben

Pörzse Sándor volt országgyűlési képviselő nyilvánosságra hozta kármegelőző céllal írt levelünk egyes kiragadott részleteit. Mivel ezek az összefüggésükből kiragadott részletek alkalmasak arra, hogy hamis színben tüntessék fel levelünk célját és tartalmát, a nyilvánosságra hozásukkal Pörzse Sándor arra kényszerített minket, hogy a levél tartalmát teljes terjedelemben közreadjuk.
Pörzse Sándor, aki már öt perre elegendő rágalmazó hazugságot írt és terjesztett a VÉSZ-ről, még mindig azt hiszi, hogy ha újabb pereket indít ellenünk, és rágalmazza a VÉSZ-t, akkor majd nem kell kifizetnie azt a vállalkozást, amelyik megépítette családi otthonát. Az a benyomásunk, hogy nincs tisztában helyzete súlyosságával. És azt sem látja kellő komolysággal, hogy a VÉSZ addig folytatja érdekvédelmi küzdelmét, amíg az igazság helyre nem áll.
Talán nem véletlen, hogy a JOBBIK Párt, sem egyéni, sem listás helyen nem indította a választásokon Pörzse Sándort. Valaki, aki a neki munkát végző vállalkozást nem akarja kifizetni, s mindezt a multikat megszégyenítő rafinériával műveli, vizet prédikál és bort iszik, - figyelembe véve a JOBBIK meghirdetett programját.
A VÉSZ tagjai között, sőt vezetőségében is vannak, akik jó személyes kapcsolatban állnak a JOBBIK vezetőivel. Mindent megtettek, hogy az igazságnak megfelelő, békés megegyezés szülessen, de hiába.
A fejlemények üzenetét megértettük, még akkor is, ha a Párt esetleg nyilatkozatot adna ki, miszerint Pörzse kiszorítása nincs összefüggésben a VÉSZ-konfliktussal. Mindenesetre ez sokat emelt a JOBBIK hitelességén, s hozzájárulhatott – éppen a választások közeledtével – népszerűségének előretörésében.

Íme a levél:

„Dr. Győrfi Adrienne asszonynak és
Pörzse Sándor képviselő úrnak
1141 Budapest, Németpróna u. 41/a
2021 Tahitótfalu, Tordák dűlő Hrsz. 4643

Tárgy: az érdekvédelmi ellenfeleinket fenyegető súlyos veszély elhárítása

Tisztelt Asszonyom és Uram!
Az elmúlt évek folyamán számos kísérletet tettünk arra, hogy egyfelől Önök mint megrendelők, másfelől az Önök otthonát megépítő Dohán Gergely úr között megegyezés szülessen az elvégzett munka elszámolásáról. Bizonyítottuk, hogy semmilyen jogi, vagy bármilyen más akadálya nincs a helyzet megoldásának, mégsem történt semmi.
Annak, hogy most mégis újra írok Önöknek, az az oka, hogy a veszély olyan mértéke jelentkezett, amely a nyilvánosságra került érdekvédelmi ügyeinkben szereplő ellenfeleinket súlyosan fenyegeti.
2014. január 22-én levelet kaptunk egy magát Őrseregnek nevező ismeretlen szervezettől, amely a levélben magára vállalta a Lehel úti bankrobbantást.
A konspiratív jelleggel, betűkirakással megírt levél, legnagyobb megdöbbenésünkre, a VÉSZ honlapján közzétett közleményeinkre hivatkozik. A levél kitér a VÉSZ érdekvédelmi konfliktusaira is.
A VÉSZ Elnöksége a sajtó útján is közzétett nyilatkozatában ítélt el minden, emberekre veszélyes cselekedetet, s közölte: rosszul értelmezik a VÉSZ küzdelme iránti rokonszenvet, akik azt hiszik, hogy bármilyen erőszakos cselekménnyel segíthetik harcunkat. Sőt, leszögeztük, hogy a VÉSZ ellenségének fog minden személyt és szervezetet tekinteni, aki, vagy amely más embereknek – bárkik is legyenek azok –, bárminemű erőszakos cselekménnyel sérelmet okoz.
Mivel a levél konkrétan megemlíti az Őrsereg következő célpontjait, ezért, és a nyomozás érdekei miatt is, a levél szövege egyelőre nem hozható nyilvánosságra.
Legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy eleget tegyünk kármegelőzési kötelezettségeinknek.
Ugyanakkor, a legszigorúbb titoktartást kérve, közölnöm kell Önökkel, hogy ebben a levélben az Őrsereg, a lehetséges további célpontok között, egyértelműen célozva érdekvédelmi konfliktusainkra, az „oligarkák” elleni fellépést is kilátásba helyezi. Tekintettel arra, hogy az Önökkel kapcsolatos konfliktusunk honlapunkon és a sajtóban is többször megjelent, szeretnénk nagyon komolyan felhívni a figyelmüket, hogy Önök is a veszélyeztetett zónába kerültek.
Január 23-án bejelentést tettem a rendőrségen, átadtam ezt a levelet, és azóta folyik a legmagasabb szinten (NNI) a nyomozás. Időnként érdeklődöm a helyzetről, de egyelőre még arra nézve sem kaptam egyértelmű jelzést a rendőrségtől, hogy vajon egy komolytalan, „diákcsíny” jellegű butaságról van-e szó, vagy pedig nagyon is komolyan kell venni. Legutóbbi (február 28.) tanúkihallgatásom során a kérdések arra utaltak, hogy az a feltételezés is a vizsgálandó verziók között van, miszerint a levél esetleg kapcsolatban lehet a robbantókkal. Ez a kihallgatás döbbentett rá, hogy a magunk részéről nekünk is eleget kell tennünk kármegelőzési kötelezettségünknek.
Eljöhet az a pillanat, amikor a minket terhelő kármegelőzési kötelezettség miatt, amely kötelezettség alól a rendőrségi nyomozás sem mentesíthet minket, nyilvánosságra kell hoznunk az érdekvédelmi ellenfeleinket fenyegető veszélyt. Ennek csak úgy tudjuk elejét venni, ha megoldódik az ügy, és a megbékélés tényét hozhatjuk nyilvánosságra.
Kötelességünk, hogy minden módon elejét vegyük lehetséges tragikus fejleményeknek. Ugyanakkor az is kötelességünk, hogy addig folytassuk ebben az ügyben is érdekvédelmi küzdelmünket, amíg az meg nem oldódik. Eddig nem tettük szóvá, de rendezetlen a vízvétel problémája is.
A lehetséges kár megelőzése érdekében első lépésként tehát azt kérjük, hogy azonnal kezdődjenek meg a gyors megegyezésre irányuló tárgyalások. Meggyőződésünk, hogy ha e felszólításunkról, a tárgyalásokról, majd a megegyezés tényéről közleményt adunk ki, akkor a magunk részéről, elítélő nyilatkozatunkkal együtt, és Önökkel közösen, megtettük a tőlünk telhetőt a baj megelőzése érdekében.
Ha Önök elutasítják az együttműködést a veszély közös elhárítása érdekében, kénytelenek leszünk olyan, az igazságnak megfelelő közleményeket kibocsátani, akár a honlapunkon, akár a sajtón keresztül, amelyekkel elejét vehetjük annak, hogy az Önök felelőtlen magatartása miatt másokat érjen esetleges támadás.
Illúzió lenne azt hinni, hogy bármiféle hatósági-rendőrségi fellépés békét teremthet ezekben az ügyekben. Kizárólag a munka korrekt, jogszerű elszámolása hozhatja el a mindenki által várva várt megbékélést. Mi semmi mást nem akarunk.
A helyzet azért vált drámaivá, mert most egy tőlünk teljesen idegen, erőszakmentes fellépésünk stílusával ellentétes erő is jelentkezett, amellyel semmi szín alatt nem szeretnénk, ha összemosnának bennünket. Éppen ezért kérem a gyors, érdemi megegyezést célzó tárgyalások azonnali megkezdését.
Öt napon belül várom szíves válaszukat és érdemi lépéseiket.
Szeretnénk Önöket tájékoztatni, hogy felszólításunk tényét nyilvánosságra hozzuk.
Üdvözlettel:
Budapest, 2014 március 5.

Éliás Ádám elnök
a VÉSZ Elnöksége és a GYŐZ Mozgalom nevében”

Sok más érdekvédelmi ellenfelünknek küldtünk hasonló tartalmú levelet. A címzettek listáját hamarosan nyilvánosságra hozzuk. Nem hozzuk nyilvánosságra azok nevét, akikkel időközben előrehaladott állapotba kerültek a tárgyalások, vagy be is fejeződtek, a megegyezés érdekében. Ezekkel a volt ellenfelekkel ugyanis megszűnt az érdekvédelmi konfliktus.

III. A VÉSZ Ifjúsági Tagozatának megalakulása

Mint azt már jeleztük, a fiatalok részéről a VÉSZ iránt egyre erősebben mutatkozó érdeklődés miatt a VÉSZ Elnöksége határozatot hozott Ifjúsági Tagozat megalakításáról.
Megalkottuk az Ifjúsági Tagozat működési szabályzatát. Eszerint önállóan működik, lehet pártoló és rendes tagja, saját akciói és demonstrációi lehetnek, a központi akciókon és demonstrációkon saját döntése szerint vehet részt, tanulók és állástalanok tagdíjmentesek, pályakezdők havi tagdíja jelképes (100,- Ft), a Tagozat elnöke tagja a VÉSZ Vezetőségének.
Azt szeretnénk, hogy a fiatalok sajátos problémáinak megoldása érdekében a VÉSZ minden erejével és lehetőségével fellépjen. Joggal kaptunk kritikus megjegyzéseket különböző ifjúsági szervezetektől, diákoktól, hogy a VÉSZ miért nem aktivizálódik a fiatalok érdekvédelmében, amikor olyan sok más társadalmi csoport mellett kiállt. Éppen azért szeretnénk aktív, tehetséges, bátor fiatalokból álló, pezsgő életű Ifjúsági Tagozatot a VÉSZ mellett látni, hogy első kézből szembesülhessünk a problémáikkal, és igazán segíteni tudjunk gondjaik enyhítésében, s ha lehetséges, megoldásában is.
Az Ifjúsági Tagozat szervezői:
Uszkay Krisztina,
Benkő Ádám,
Csiszár Balázs.
Jelentkezni a VÉSZ email-címén lehet: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. .

Budapest, 2014 március 18.

Éliás Ádám elnök
GYŐZ Mozgalom és VÉSZ

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

4. oldal / 22