|
BESZÁMOLÓ a Belügyminisztérium által kezdeményezett, 2012. október 31.-én tartott egyeztetésről, a lánctartozások felszámolása érdekében |
 |
 |
 |
|
Írta: Éliás Ádám elnök
|
|
2012. november 02. péntek, 15:49 |
|
Bármilyen meglepőnek tűnhetne, Pintér Sándor Belügyminiszter úr kezdeményezte azt az egyeztető megbeszélést, amelynek célja a lánctartozások megakadályozására és felszámolására irányuló szakmai javaslatok összegyűjtése és megbeszélése volt.
Annyiban mégis érthető volt a tanácskozás kezdeményezése, hogy a Belügyminisztérium szervezetében működik Dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár úr vezetésével az a munkacsoport, amelyik a fedezetkezelői rendszer kidolgozásával és bevezetésével elismerést vívott ki a legszélesebb szakmai körökben, különösen a legkiszolgáltatottabb alvállalkozói réteg köreiben.
Belügyminiszter úr nyitotta meg a megbeszélést, és végig jelen volt, moderálva a hozzászólások rendjét.
Ebből is, miniszter úr szavaiból is, és a meghívottak körének súlyából is érzékelhető volt a tárca elkötelezettsége és elszántsága, hogy végre valami érdemi előrehaladás történjen ezen a robbanásveszélyes területen, amelynek rendezése nélkül soha nem válhat Magyarország a spekuláció országából az értékteremtő munka országává.
Hatósági oldalról jelen voltak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Államkincstár, a Mérnök Kamara, a Kereskedelmi és Iparkamara vezető beosztású képviselői, az ügyben érintett társadalmi szervezetek közül az az ÉVOSZ, az MMV és a VÉSZ vezetői, valamint Grabarits Gábor vállalkozó cégtulajdonos.
Miniszter úr a bevezetőjében jelezte, hogy a tárca mindent meg akar tenni a lánctartozások felszámolásáért és megakadályozásáért, de szüksége van a problémában érintett szereplők szakmai javaslataira.
Ez az indítás jótékonyan meghatározta a tanácskozás légkörét: végig szakmai irányultságú és minőségű mondanivalóval, az egymás szempontjai iránti megértés szellemében zajlott az egész megbeszélés.
Bíztatónak érezzük, hogy a belügyi tárca „beszállt” a probléma megoldásába, amellyel kapcsolatban az összes többi minisztérium idáig tehetetlennek bizonyult.
Emlékszünk, amikor a Belügyminisztérium elhatározta az uzsorázás felszámolását, s azt példamutató határozottsággal és elszántsággal végre is hajtotta.
Ugyancsak érzékelhető a tárca központi szerepe a legnagyobb bűnözők és egyes rendőri vezetők közötti összefonódás leleplezésében és felszámolásában.
Azt reméljük Miniszter úr megnyilatkozása és cselekvése alapján, hogy a kormányzat megértette: ugyanaz zajlik tömegesen a vállalkozások ellen – különösen nagy tömegben az alvállalkozói szerepet betöltő kis- és középvállalkozások ellen –, mint ami az uzsorázásban megvalósult, csak éppen „nyakkendős” változatban, bonyolultabb körülmények között: „jogvitának” álcázott csalással, sikkasztással, orgazdasággal, ügyvédek sokaságának felhasználásával. Az eredményt pedig mindenki tudja: teljesítőképes, hozzáértő és szorgalmas magyar cégek ezreinek és az egzisztenciálisan hozzájuk kötődő családok tízezreinek tönkretétele, a gazdaság bukdácsolása, s a lánctartozásokban érintett több ezer milliárd forint adózás alóli kivonása.
A hozzászólók a lánctartozások okainak és a megoldásra irányuló szükségszerű intézkedéseknek teljes problémavilágát érintették.
Szó volt a megbeszélés során
- a fedezetkezelői rendszer eredményeiről, működésének problémáiról, s a szükséges módosításokról;
- a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításának szakmai, jogi, szervezeti kérdéseiről;
- az úniós források felhasználásának ellenőrzöttsége érdekében, egyben hatékonyságuk növelése, a pályázati rendszer irreális elemeinek megváltoztatása érdekében teendő intézkedésekről;
- arról a sajnálatos fejleményről, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban az állami és önkormányzati beruházásoknál tapasztalható rendkívül késedelmes kifizetések indítanak el tartozási láncokat;
- a lánctartozások megakadályozásában meglévő úniós tapasztalatok és gyakorlat felhasználásáról;
- a pénzügyi, finanszírozási rendszer fedezeti és garanciális elemeinek életszerű, a magyar körülményekhez igazodó módosításáról;
- a lánctartozásoknak a foglalkoztatottságra gyakorolt pusztító hatásáról, a mikrovállalkozások ellehetetlenüléséről, a szakképzett munkaerő eltávozásáról az országból, pontos felmérések készítésének szükségességéről, hogy a lánctartozások hányféle irányban fejtik ki pusztító hatásukat az egész namzetgazdaságra, s a társadalmi-szociális valóságra.
A VÉSZ elnökeként lehetőséget kaptam az okokkal és a megoldási javaslatainkkal kapcsolatos szakmai álláspontunk részletes kifejtésére.
Öt okot jelöltünk meg:
1. ok: az egyoldalú árverseny, ami aláajánlások formájában megvalósításra alkalmatlan árajánlatokat tesz lehetővé, amelyek elfogadása már determinálja a ki nem fizetéseket, s ezzel a tartozási láncok beindítását.
Megoldási javaslataink:
- a rezsióradíj minimális összegének félévenkénti hatósági meghatározása aktív piaci és közjogi monitoring alapján;
- az anyagbeszerzésre vonatkozó árajánlatok átalányjellegének tiltása;
- a Kamarák szakmai szelekciója;
- az engedélyezési eljárás néhány ponton foganatosított módosítása: a kivitelezés fedezetének visszavonhatatlan igazolása nélkül ne lehessen építési engedélyt kiadni, s a projekt építésében résztvevők kifizetésének igazolása nélkül ne lehessen használatbavételi engedélyt kiadni;
- jogegységi határozat a tartozási láncok rosszhiszemű, szándékos elindításának büntetőjogi tényálláskénti értelmezéséről.
2. ok: az indokolatlanul hosszú, korrupciós alapon, pénzleszívás céljából beépülő fővállalkozói láncok kialakulása.
Megoldási javaslatunk: a lebonyolítói és generál- vagy fővállalkozói tevékenység határozott, büntetőjogilag is szankcionált különválasztása.
3. ok: a projektfinanszírozó bankok profitmaximalizáló spekulációja.
Megoldási javaslataink:
- a megvalósításra alkalmatlan áron történő beruházás finanszírozásának tilalma;
- a finanszírozási szerződés alapvető feltételei változtatásának tiltása a kivitelezés folyamatában.
4. ok: az adózási rend anomáliái.
Megoldási javaslatunk: csak a realizált árbevétel, az ellenérték kiegyenlítése keletkeztessen adózási kötelezettséget.
5. ok: a pénz forgási sebességének kóros lelassulása a reálgazdaság területén.
Megoldási javaslatunk: minden szerződő fél kötelezve legyen a teljesítésről szóló, szükséges bizonyítóerejű mellékletekkel felszerelt számla kibocsátását követő 15 naptári napon belül a számla kiegyenlítésére.
Ezeken felül szükségesnek érezzük a lánctartozások újratermelődésének megakadályozása érdekében a csődtörvény megváltoztatását, amely jelenlegi formájában éppen azokat rekeszti ki az osztozkodásból, akik az osztozkodás tárgyát képező értékeket létrehozták.
Egyetértettünk más kezdeményezésekkel is, például a Teljesítésigazolási Szakértő Szerv létrehozásával.
Elismerésünket fejeztük ki a fedezetkezelői rendszer működése iránt. Az alvállalkozói körnek már most igazi, érdemi segítséget jelent. Három ponton javasoltuk a módosítást:
- a magánberuházások esetén azonos legyen az értékhatár a fedezetkezelő bevonásának kötelezettségét illetően a közbeszerzési értékhatárral;
- az alvállalkozói regisztráció kötelező legyen;
- a fedezetkezelő díjazásában degresszív rendszer érvényesüljön: minél nagyobb értékű a beruházás, annál kisebb arányú legyen.
Kidolgoztuk a láncszerűen felhalmozódott több ezer milliárdra becsülhető tartozási állomány felszámolásának koherens módszereit. Ez utóbbira nézve Miniszter úr megtisztelt azzal, hogy az Államtitkárság egyik munkatársával üzenve kérte, juttassam el hozzá a VÉSZ ezzel kapcsolatos javaslatait.
Módom volt megemlíteni a tanácskozáson azt a szomorú példát, amely a Mercedes kecskeméti gyárának építése körül kialakult. A Mercedes és a Mercedes által megbízott, külföldi érdekeltségű fővállalkozók a Magyarországon kialakult rossz gyakorlat szerint egymásra mutogatnak, miközben az igazságügyi szakértői véleménnyel is alátámasztott teljesítés a magyar alvállalkozóknak, nincs kifizetve. Csak remélni tudjuk, hogy nem lesz szükség drámai fordulatokra ebben az ügyben. Mindenesetre a VÉSZ itt sem fogja magára hagyni a kiszolgáltatott alvállalkozókat.
Ezzel összefüggésben javasoltam, hogy a minősített, kiemelt beruházásoknál az állam – akár úniós források felhasználásával – álljon a munkát elnyerő, bizonyítóerejű referenciával rendelkező magyar alvállalkozók mögé, legalább az eszköz- és anyagbeszerzés finanszírozása tekintetében, akár pályázati rendszerben, s így maga az állam garantálja, hogy a kisszerű ki nem fizetési spekulációk lehetetlenné váljanak ezeknél a beruházásoknál (is).
A rendkívül konstruktív légkörben zajló, koherens megoldási struktúrát körvonalazó tanácskozás végén Miniszter úr megköszönte a részvételt, s érzékeltette a résztvevőkkel, hogy a belügyi tárca elszánt a helyzet megoldásában.
Némi aggodalommal hozzá kell tennem, remélem, a többi tárca, bármilyen megfontolásból, illetékességre, vagy egyebekre hivatkozva, nem fogja megtorpedózni a végre határozottan kinyilvánított kormányzati megoldási szándékot.
Budapest, 2012. november 2.
Éliás Ádám elnök |
|
Közlemény a VÉSZ 2012. október 18.-án, csütörtökön végrehajtott akcióiról |
|
|
|
|
Írta: VÉSZ Akcióparancsnokság
|
|
2012. október 18. csütörtök, 17:01 |
|
Közlemény
a VÉSZ 2012. október 18.-án, csütörtökön végrehajtott akcióiról
1. Első helyszínünk az Országgyűlés Irodaháza („Fehér Ház”) volt, a Margit híd pesti hídfőjénél.
Akciócsapataink bementek az előcsarnokba, s transzparenseken fejezték ki azt a meggyőződésünket, hogy senki, még egy országgyűlési képviselő sem teheti meg, hogy nem fizeti ki saját házának építőit.
A figyelmeztető akcióra azért került sor, mert Pörzse Sándor országgyűlési képviselő még mindig azt hiszi, hogy mondvacsinált ürügyekkel megspórolhatja háza építőinek kifizetését.
Mivel Pörzse Sándor hamisan úgy akarja beállítani, mintha a VÉSZ az ügyből politikai ügyet akarna csinálni, s mintha a Jobbik Magyarországért Párt ellen akarna fellépni, határozottan leszögezzük, hogy a Jobbik-nak semmi köze nincs ehhez az ügyhöz. Sőt, a Jobbik vezető személyiségei közül többen, jó szándékkal, közvetíteni is próbáltak ebben a kérdésben – sikertelenül.
Megjegyezzük, hogy párthatalmi szempontok alapján a VÉSZ soha semmilyen módon nem avatkozott be politikai pártok hatalmi csatározásába. Minden pártot támogatunk, amely a magyar társadalom tényleges érdekeiért, s az általános emberi értékek védelmében lép fel. Azokkal a pártokkal pedig (vagy egyes megnyilatkozásaikkal) szemben állunk, amelyek a fenti érdekek és értékek ellen szólnak, vagy tesznek.
A Jobbik Magyarországért Párt több alkalommal határozottan kiállt a kkv szektor érdekében, vagy a kilakoltatások megakadályozásáért folytatott küzdelmünk mellett, ezért a leghatározottabban elutasítjuk Pörzse Sándor kísérletét, hogy a szipolyozó magatartása miatti fellépésünket a Jobbik elleni fellépésnek próbálja beállítani.
Ismerős ez a magatartás. Amikor rabló spekulánsok ellen léptünk fel, nem egyszer rágalmaztak hamis módon minket, mintha az illető szélhámosok nemzeti, vagy politikai, vagy etnikai, vagy vallási, stb. hovatartozása miatt léptünk volna fel ellenük, nem pedig a vállalkozásokat tönkretevő, „profitmaximalizáló” üzleti bűneik miatt.
Ezzel próbálkozik Pörzse Sándor is. A Jobbik mögé bújik, s úgy csinál, mintha a Jobbiknak bármi köze lenne az ő saját szipolyozó, felelőtlen magatartásához.
Nyilatkozataiban újabb valótlanságokat állít. Javasoljuk a sajtó munkatársainak: kérjék el az igazságügyi műszaki szakértői véleményt, amire Pörzse hivatkozik. Akkor majd kiderül az igazság.
Felhívjuk Pörzse Sándor figyelmét, hogy figyelmeztető akcióink után más fajta akcióink fognak következni.
2. Második akciónk színtere a Budapest V. Váci utca 1. sz. alatti épület volt, amelynek átépítése során a Hérosz Zrt. szándékos felszámolásával összefüggésben sok vállalkozót tönkretettek. A megrendelői oldal, összejátszva a felszámolóval, úgy játszik az épületet saját pénzükön megépítő vállalkozásokkal, mint macska az egérrel.
Az őrző-védők részéről kezdeményezett, de a VÉSZ csapatai által pillanatok alatt ártalmatlanná tett fizikai attrocitást, lökdösődést sem nélkülöző akció folyamán a VÉSZ csapatai jelezték: szét fogják bontani az épületet, ha nem találnak megoldást a felelősök.
A megoldásra irányuló annyi kísérlet után határozottan jelezzük a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak: mivel nem fizetik ki, tehát nem kell a munkánk, meg fogjuk azt semmisíteni. Nincs már vesztenivalónk. A magyar társadalom létalapjait rombolják gazdasági-pénzügyi eszközökkel, s ennek egyik leggyilkosabb módszere, hogy a már elvégzett munkát sem fizetik ki, amelyhez az anyagokat a vállalkozások saját pénzükön vásárolták meg, és saját pénzükön finanszírozott élőmunkával építették be. Ez majdnem mindig egzisztenciális katasztrófával fenyegető eladósodással jár.
Sodródunk a pillanat felé, amikor majd el fogjuk határozni egy elkészült, ám ki nem fizetett projekt akár több ezer fő koncentrálásával történő szétbontását.
Minden a jogi szabályozásért kiált, a Kormány és a Parlament pedig semmit nem tesz a lánctartozások megakadályozásáért és a bűnösen rossz csődtörvény megváltoztatásáért.
Jogos tehát a kérdés: a saját semmibe vett, kifizetetlen munkánk elpusztítása szükséges ahhoz, hogy a hatalom végre elszánja magát a jogi megoldásra? (Ahogyan minden országban megoldották az értékteremtő munka biztos jogvédelmét!)
Drámai fordulathoz közeledik a VÉSZ küzdelme!
Budapest, 2012. október 18.
VÉSZ Akcióparancsnokság |
|
|
KÖZLEMÉNY A VÉSZ 2012. OKTÓBER 4.-ÉN VÉGREHAJTOTT AKCIÓIRÓL |
|
|
|
|
Írta: VÉSZ Akcióparancsnokság
|
|
2012. október 05. péntek, 13:08 |
|
K Ö Z L E M É N Y
A VÉSZ 2012. OKTÓBER 4.-ÉN VÉGREHAJTOTT AKCIÓIRÓL
1. a CODEX Zrt. és a Bernecker Kft. ellen;
2. Zákonyi Tamás filmproducer ellen (MAFILM);
3. a Dolmány utcai lakóparknál a foglalási akcióról; válasz számos sajtóorgánum kérdésére a letartóztatásban lévő P. Tamás üzleti körének érdekeltségéről, a lakópark építőinek lerablása során, 220-240 millió forint elsikkasztásában;
4. Pörzse Sándor JOBBIK-os országgyűlési képviselő ellen.
1. Az első helyszínen, a Bernecker Kft. Budapest, X. Gyakorló u. 4/G. szám alatti irodájában Bakonyi Attila ügyvezető arról nyilatkozott, hogy fővállalkozókként nem kapták meg a megrendelő CODEX Zrt.-től a HEMEX Esztrich Kft. munkájának ellenértékét.
A CODEX Zrt. vezetői, a Budakeszi, Szüret u. 5. sz. alatti irodájukban nem mertek kiállni a VÉSZ békésen demonstráló akciócsapatai elé, hogy tisztázható legyen a kérdés.
A VÉSZ a CODEX Zrt. ismeretlen vezetői ellen az illetékes hatóságoknál bejelentést fognak tenni az úniós támogatás jogtalanul történt lehívása miatt, s folytatják akcióikat a CODEX vezetői ellen. Mivel az irodájuknál nem sikerült tárgyalni velük, a rendőrségen bejelentett, állandósuló demonstrációk keretében a lakásuknál fogják őket megkeresni.
2. A VÉSZ akciócsapatai megszállták a MAFILM Róna u. 174. sz. alatti épületének földszinti előcsarnokát, s Zákonyi Tamás filmrendező-producer ellen, a nevét és az üzelmeit tartalmazó transzparensekkel léptek fel, mert Zákonyi nem fizette ki házának építőit.
A MAFILM előcsarnokában közlekedő számos érdeklődőnek a VÉSZ aktivistái érzékeltették azt a kérdést, hogy egy olyan ember, aki a házának építőit nem fizeti ki, vajon ki fogja-e fizetni filmjeinek alkotóit?
Az őrző-védők felszólítására sem hagyták el a MAFILM nyilvános bejárati csarnokát a VÉSZ aktivistái. Zákonyi Tamás titkárnője a VÉSZ elnökének azt mondta telefonon, hogy Zákonyi hamarosan odajön, de nem mert megjelenni.
A VÉSZ folytatja Zákonyi ellen egyre keményebb akcióit.
3. A VÉSZ akciócsapatai jelképes foglalási akciót hajtottak végre a Budapest, XIII. Dolmány u. – Reitter Ferenc utca sarkán épült lakópark felső emeletén lévő, még el nem adott lakás lefoglalására, a kisemmizett IpolyTerm és HEMEX Esztrich Kft. jogszerű követelése fejében.
A széles sajtóérdeklődés miatt ezt az esetet kicsit részletesebben ismertetnünk kell.
A lakópark beruházója, a Domo Casa Kft. fővállalkozói szerződést kötött az anyagok beszerzésére a DomoBuild (vezetője: Matteo Lorenzoni), az élőmunka kivitelezésére az Aghe Monghi (vezetője: Szabó Richárd) cégekkel.
A DomoBuild továbbadta a fővállalkozási megbízást a VRG Global Kft.-nek (vezetője:Varga Zoltán), az Aghe Monghi pedig ugyanúgy továbbadta az élőmunka kivitelezését a Majoros Ép-Trade Kft.-nek (vezetője: Majoros István).
Az alvállalkozók folyamatosan vitték az építkezésre a saját pénzükön vásárolt rengeteg anyagot, és végezték a kivitelezést.
A beruházó, látva, hogy az építkezés anyagellátása zavartalanul folyik, az épület kivitelezése ütemesen zajlik, sok százmillió forintot kifizetett a DomoBuild-nek és az Aghe Monghinak, akik továbbadták a pénzt Varga Zoltánnak és Majoros Istvánnak. E két szereplőnél nyoma veszett a pénznek, s nem jutott el a kivitelező alvállalkozókhoz, akik maguk vásárolták az anyagokat, s maguk finanszírozták az élőmunkát.
Az építkezésen gyakran megjelent Hunyadi Ferenc, aki az alvállalkozók számára érthetetlen, rejtélyes, általuk „felügyelőnek” nevezett pozícióban, valamilyen megfoghatatlan, de érzékelhető utasítási kompetenciával rendelkezett Majoros István és Varga Zoltán fölött.
Amikor ki kellett volna fizetni az elvégzett munkát, Majoros István eltűnt, Varga Zoltán pedig azt mondta, hogy Majorosnál van a pénz. Pedig Majoros láthatóan stróman szerepet játszott az egész történetben.
A jelek szerint a beruházó nem volt részese a csalásnak.
A több sajtóorgánum által feltett kérdésre, amely szerint mi az összefüggés a letartóztatásban lévő P. Tamás és az ügy szereplői között:
- Hunyadi Ferenc és P. Tamás közvetlen üzlettársak, ez a nyilvános cégadatokból és egyéb adatokból ellenőrizhető;
- Majoros István több cégben üzlettársa Girincsi Sándornak, aki a nyilvános adatok szerint a döntő pillanatokban át szokta adni üzletrészét P. Tamásnak.
12 károsult cég feljelentést tett a XIII. kerületi Rendőrkapitányságon, amely megszüntette a nyomozást, Majoros Istvánnak azt a nevetséges hivatkozását elfogadva, hogy libatoll vásárlásba fektette az alvállalkozók pénzét, s mivel ez az „üzlet” nem jött be, ezért nem tudja őket kifizetni. A rendőrségi határozat szerint emiatt az ügy rendezése csak polgári peres úton lehetséges.
A VÉSZ teljes közössége, érintett tagjai, testületei, és akciócsapatainak tömegei számára egyértelmű, hogy a nyomozás megszüntetése egy ilyen abszolút egyértelmű csalási és sikkasztási ügyben, más okokra vezethető vissza.
Az időközben sajtónyilvánosságra került tények alapján megalapozottnak tekinthető az a gyanú, hogy Majoros magára vállalta a „balhét”, cserében pedig a háttérben meghúzódó és az eseményeket bűnös motivációból befolyásoló személyek eltussolták az ügyet. Pedig nagyon egyszerű lett volna a Szabó Richárd – Varga Zoltán – Majoros István – Hunyadi Ferenc – Girincsi Sándor üzletkör felgöngyölítésével választ találni a kérdésre: hová lett a vállalkozók pénze, összesen kb. 220-240 millió forint!
Az alvállalkozókat pedig, akik saját pénzükön vásárolt anyagokkal, saját pénzükön finanszírozott élőmunkával megépítették az épületet, - kifosztották, tönkretették.
A VÉSZ további, kemény akciókra készül az ügyben.
4. A VÉSZ szolidaritási akciót hajtott végre Pörzse Sándor JOBBIK-os országgyűlési képviselő ellen, mert nem fizette ki a házát megépítő DOMIGON Kft. munkáját.
Pörzse Sándor nyilatkozatban reagált a VÉSZ akciócsapatainak fellépésére. Pörzse nyilatkozata valótlanságokat tartalmaz:
- nem felel meg a valóságnak, hogy nem tartozik;
A valóság az, hogy lakóháza kivitelezésével összefüggésben 3,2 millió forinttal tartozik a DOMIGON Kft.-nek.
- nem felel meg a valóságnak, hogy a kivitelező kárt okozott, amelynek rendbe tétele költségekkel járt;
Ezzel szemben a valóság az, hogy Pörzse Sándor a terasz és más épületrészek kivitelezésénél egyszerűbb, gyengébb igényszintű, de kisebb költséggel járó megoldásokat kért, erről megvannak a dokumentumok, s bár tudta, hogy ezek a megoldások „kevesebbet tudnak” az igényesebb, ám lényegesen költségesebb megoldásoknál, ezt az egyszerűbben kivitelezett műszaki megoldást sem hajlandó kifizetni.
- nem felel meg a valóságnak, hogy bármiféle igazságügyi szakértői véleménnyel, vagy állításait bármilyen módon alátámasztó dokumentummal rendelkezik;
- a bírósági eljárás felajánlása közönséges trükk, mert Pörzse Sándor tisztában van azzal, hogy a munkájukból élő vállalkozások a bírósági eljárás évei alatt tönkre mennek a kintlévőségeik miatti likviditási ellehetetlenülésben;
- nem felel meg a valóságnak, hogy a VÉSZ politikai útra akarja terelni a kérdést.
Ezzel szemben a valóság az, hogy éppen arra tekintettel, hogy a JOBBIK Magyarországért Párt számos, a kkv szektor érdekében és a lánctartozások visszaszorításáért tett kezdeményezése egyetértést váltott ki a VÉSZ-ben, a végsőkig tartózkodtunk attól, hogy egy JOBBIK-os képviselő ellen nyilvánosan fellépjünk. A VÉSZ elnöke megkereste Gaudi Nagy Tamás képviselő urat, aki megígérte a közvetítést. Ennek eredménytelensége után levelet írt Szabó Gábor pártigazgató úrnak az ügy békés megoldása érdekében, de választ nem kapott.
Pörzse Sándor magatartása kiáltó ellentétben áll a JOBBIK által meghirdetett politikai programnak és magatartásnak. A VÉSZ fellépése egyáltalán nem irányul a JOBBIK ellen, mert a VÉSZ soha nem kapcsolódik be semmilyen párthatalmi harcba, de ha bármely tagját bárki részéről sérelem éri, vállalt feladatainak megfelelően fel kell lépnie a sérelmet szenvedett tagjai érdekvédelmében.
A VÉSZ akciócsapatai ebben az ügyben a legközelebbi akciójukat, lényegesen nagyobb erőkkel, a Képviselői Irodaháznál fogják megtartani, s végső soron bontással egybekötött bűnjel-lefoglalási akciót is végrehajtanak az építkezés színterén, amelynek során a lebontott épületelemeket átadjuk a rendőrségnek lefoglalás céljából, hogy majd a hatóságok döntsék el, kinek van tulajdonjoga fölöttük: annak, aki megvásárolta, és beépítette őket, vagy annak, aki nem fizetett értük.
A VÉSZ Akcióparancsnoksága nem tanácsolja Pörzse képviselő úrnak, hogy ezt megvárja.
Budapest, 2012. október 5.
VÉSZ Akcióparancsnokság |
|
Sajtóközlemény a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) 2012. október 4.-én végrehajtandó akcióiról |
|
|
|
|
Írta: VÉSZ Akcióparancsnokság
|
|
2012. október 03. szerda, 16:21 |
|
Sajtóközlemény
a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) 2012. október 4.-én végrehajtandó
a k c i ó i r ó l
1. A VÉSZ akciót hajt végre Pörzse Sándor JOBBIKOS országgyűlési képviselő ellen, mert három éve nem fizeti ki a házát megépítő vállalkozást.
2. A VÉSZ akciót hajt végre Zákonyi Tamás filmrendező ellen (MAFILM), mert három év óta nem fizeti ki a házát megépítő vállalkozásokat.
3. A VÉSZ jelképes foglalási akciót hajt végre a Dolmány utcai lakóparknál, mert az építtetők nem fizették ki a lakópark kivitelezőit. A csalás szálai a beruházó Domo Casa beruházótól Szabó Richárdon, Majoros Istvánon, Varga Zoltánon, Hunyadi Ferencen és a Majoros István elleni feljelentést eltussoló rendőrökön keresztül a letartóztatásban lévő PORTIK TAMÁSIG vezetnek.
4. A VÉSZ akciót hajt végre Fürst Sándor ellen, aki számos építkezés fővállalkozójaként nem fizette ki a kivitelező alvállalkozókat. Most rokoni körét felhasználva különböző építkezéseken folytatja üzelmeit.
5. A VÉSZ akciót hajt végre a budakeszi CODEX Zrt. vezetői és cinkosuk, a Bernecker Kft. vezetői ellen, akik nem fizették ki a Nyomdaépület kivitelezésében részt vevő vállalkozást, s okirat-hamisítás segítségével hívták le az úniós támogatás összegét.
Budapest, 2012. október 3.
VÉSZ Akcióparancsnokság |
|
Közlemény, nyilatkozat, dokumentum
