AZ ŐRSEREG NEVEZETŰ ISMERETLEN SZERVEZET A VÉSZ ELNÖKÉNEK ÍRT LEVÉLBEN MAGÁRA VÁLLALTA A LEHEL ÚTI BANKROBBANTÁST. – A JELENSÉG TÁRSADALMI ÜZENETÉRŐL. Nyomtatás
Olvasóink értékelése: / 17
ElégtelenKitűnő 
Írta: VÉSZ Elnökség   
2014. január 27. hétfő, 14:57

A VÉSZ elnöke 2014. január 22-én levelet kapott egy magát Őrseregnek nevező ismeretlen szervezettől, amely a levélben magára vállalta a Lehel úti bankrobbantást.

A konspiratív jelleggel, betűkirakással megírt levél a VÉSZ honlapján közzétett közleményekre hivatkozik. Arra is utal, hogy a VÉSZ elnökének 2014. január 10-én nyilvánosságra hozott Évértékelésében kilátásba helyezi a „bankháború” újraindítását, amennyiben végleges és megnyugtató megoldás nem születik a devizahitelezésnek nevezett hatalmas csalássorozat áldozatainak ügyében. (A sajtó nevezte el „bankháborúnak” a VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom 2009-2010 folyamán folytatott küzdelmét a kilakoltatások megakadályozásáért.)
A levél kitér a VÉSZ és a GYŐZ Mozgalom egyes bankokkal kapcsolatos konfliktusaira, továbbá a VÉSZ érdekvédelmi konfliktusaira is.

Mivel a levél konkrétan megemlíti az Őrsereg következő célpontjait, ezért, és a nyomozás érdekei miatt is, a levél szövege egyelőre nem hozható nyilvánosságra.
A VÉSZ legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy mindenáron megakadályozza a bajt, de felelősen kell eljárnia, pánikot sem okozhat.

A Nemzeti Nyomozóiroda illetékes nyomozócsoportjának vezető munkatársai szerint a levéllel kapcsolatosan semmilyen verzió nem zárható ki, komoly vizsgálat szükséges a tisztázáshoz. Az is lehet, hogy valótlan tartalmú, az is lehet, hogy valakik, a bankrobbantáshoz kapcsolódva készülnek valamire, és az sem zárható ki, hogy maga az elkövető szervezet jelentkezett.
A vizsgálat 2014 január 23-án megkezdődött.

Az üggyel kapcsolatban a VÉSZ álláspontja a következő:

1. Elítélünk minden fellépést, amely bárkire, akár egyetlen embertársunkra is veszélyes lehet. Ellenfeleink, sőt ellenségeink ellen sem lehetséges semmilyen, épségüket, életüket veszélyeztető támadás.
A levél kritikus hangnemben kioktat minket, arra utalva, hogy a VÉSZ „háborúja” nem elég hatékony.
Újra leszögezzük: mi nem emberek ellen, hanem rossz folyamatok ellen - a kizsákmányolás, a mások letiprása, a mértéktelen profitéhség, az igazságtalanság, az embertelenség, a kegyetlenség ellen - harcolunk. Tény, hogy ha valaki szorosan összekapcsolja magát ezekkel a pusztító szándékokkal, akkor kénytelenek vagyunk az ilyen személyek ellen is fellépni, de akkor sem az erőszak eszközeivel, hanem az ártalmatlanná tétel erőszakon kívüli eszközeivel élünk; mindazzal, ami egy erős, elszánt, bátor társadalmi szervezet számára a társadalom által elfogadott módon rendelkezésre áll.

Rosszul értelmezik azok a VÉSZ küzdelme iránti rokonszenvet, akik azt hiszik, hogy bármilyen erőszakos cselekménnyel segíthetik harcunkat.

A VÉSZ ellenségének fog minden személyt és szervezetet tekinteni, aki, vagy amely más embereknek – bárkik is legyenek azok – bárminemű erőszakos cselekménnyel sérelmet okoz.

2. Ha elítéljük a bankrobbantást, százszorosan elítéljük a bankokat és a közhatalom különböző testületeit, amelyek azt hiszik, hogy a devizahitelezéshez kapcsolódó csalás áldozatainak tekinthető 5-600 ezer adós család (legalább másfélmillió ember) életével, benne sok tízezer gyermek sorsával játszani lehet.
Felelőtlenül jár el a magyar közhatalom, ha a bankok elleni támadásokat kizárólag és egyoldalúan bűncselekményeknek tekinti, és nem veszi figyelembe ezek társadalmi üzenetét.
A Kúria vérlázító 6/2013. számú, devizahitelezéssel kapcsolatos Polgári jogegységi határozata az igazságtalanság és a jogtiprás felháborító dokumentuma.
Jellemző, hogy a Kúria a hatalom-alávetett viszonyára utaló kirovás-lerovás fogalompár alkalmazásával erőszakolja mesterségesen annak a „devizahitelezésnek” a jogszerűségét, amely mögött sem devizavétel, sem devizaeladás nincs, csupán matematikai művelettel végzi a bank, profitmaximalizáló céljainak megfelelően belső számításait a devizaárfolyam változásaival kapcsolatban, mindent az adósra terhelő egyoldalú döntéseivel. Ennek rettenetes terheit aztán a Kúria egy mozdulattal a terhekbe belenyomorodó adósok vállára helyezi, annak kimondásával, hogy az adós viseli az árfolyamváltozás hatásait. Annak a devizamennyiségnek az árfolyamváltozásairól van szó, amelyet a bank soha nem vett meg az adós számára, és soha nem bocsátotta azt annak rendelkezésére.
Ezzel a Kúria több nemzedékre kiható, jogtipró tönkretételt szentesít. Mert ha a felvett 10 milliós hitellel szemben az adósnak 30-40 milliót kell visszafizetnie, világos, hogy ennek a jogsértő követelésnek több, egymást követő nemzedék sem képes eleget tenni.
Árulkodó a Kúria azon rendelkezése is, hogy ha a bíróság megállapítja a hitelszerződés érvénytelenségét, akkor a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.
Mindezzel másfél millió ember kilakoltatásának veszélye közvetlen közelségbe került.

Meg kell kérdeznünk: mi a pusztítóbb, egy bank bejáratának felrobbantása, vagy az, ha a legmagasabb igazságszolgáltatási testület az igazságtalanság, a jogtiprás oldalára áll?

A Kúria annak a kimondására sem képes magától, hogy a szerződés alapvető feltételeinek olyan egyoldalú megváltoztatása, amely a másik fél tönkretételéhez vezet, tisztességtelen, ezért érvénytelen,. Ennek kimondására – úgy látszik – az Európai Bíróságra kell várnia.

Ugyanakkor az igazságosságot, jogszerűséget képviseli a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2013 december 9-én elfogadott álláspontja, amelyben az Ítélőtábla Polgári Kollégiuma, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője által feltett elvi kérdésekre egy héttel (!) a Kúria jogegységi határozata előtt kifejti szakmai véleményét. Ezzel az állásponttal tökéletesen ellentétes a Kúria jogtipró jogegységi határozata.

A Fővárosi, a Szegedi és a Pécsi Ítélőtábla, egymástól függetlenül, konkrét ügyekben is a Kúria álláspontjával ellentétes jogerős ítéleteket hozott. Mivel – néhány különleges esettől eltekintve - a legfőbb ítélkező testületek az átalakított magyar igazságszolgáltatási hierarchia szerint az ítélőtáblák, kibontakozóban van egy sajátos igazságszolgáltatási „forradalom”. Ennek a lényege, hogy a bírói szervezet szereplőinek, testületeinek abszolút többsége, a politikai hatalom, és a társadalmi szervezetek összefogva megdöntik ennek a személyi összetételű Kúriának hatalmi monopóliumait, a teljes bírói szervezet fölötti hatalmi kompetenciáját.
Óriási tömegű, a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának álláspontját, és az eddigi ítélőtáblai ítéleteket tükröző jogerős ítéleteket kell hozniuk a konkrét ügyekben az Ítélőtábláknak. Aztán kezdjen ezzel a Kúria, amit akar.
Emellett a törvényhozó politikai hatalomnak olyan jogszabályokat kell hoznia, amelyek kirántják a talajt a Kúria súlyos társadalmi veszélyességet hordozó határozata alól.
A társadalmi szervezeteknek pedig állhatatosan, harcosan, ha szükséges, a bankok ellen is teljes erővel fellépve, de szigorúan erőszakmentesen, képviselniük kell az adós áldozatok érdekvédelmét.

Ez még mindig mérhetetlenül jobb lenne, mint ha a Kúria döntése nyomán meginduló tömeges kilakoltatások népfelkelés káoszába taszítanák a magyar társadalmat. Már pedig a családok tömeges kilakoltatása esetén – ha tehát érvényesül a Kúria álláspontja - a népfelkelés mindenképpen bekövetkezne. Csupán abban reménykedhetnénk, hogy fegyvertelen, vértelen, erőszakmentes módon történne.

Mindezek miatt ugyanakkor a VÉSZ megengedhetetlennek minősíti a bírói szervezet elleni lincshangulat keltését, amellyel jelentéktelen, de nagyhangú szervezetek próbálkoznak.
Ezzel a VÉSZ élesen szemben áll, és minden módon, amire egy társadalmi szervezet képes, a maga lehetőségei szerint, kiáll a bírói szervezet mellett, és a maga eszközeivel meg fogja védeni.

A bankok ugyan óvatosabbak, mint 2009-ben és 2010-ben voltak, de érzékelhető, hogy az árfolyamváltozással kapcsolatos számítások matematikai játékából fakadó spekulációról, az extraprofit lehetőségéről nem akarnak lemondani, még ha az adós családok tönkretételével jár is.

A Kormány, ahelyett, hogy a törvényhozás által megtenné a szükséges lépéseket a saját maga által is csalásnak nevezett gyakorlattal szemben, a jogszerűség helyreállítása, az áldozatoknak szóló elégtétel érdekében, és kimondaná a szerződések eredeti, alapvető feltételei egyoldalú megváltoztatásának tilalmát, állandóan továbbdobja az ügy megoldását, hol a Bankszövetségnek, hol a Kúriának. Az idő pedig múlik, s az áldozatok minden héttel kétségbeesettebben várják a végérvényes, megnyugtató megoldást. Nem kellene megvárni azt a pillanatot, amikor a kétségbeesés a harag cselekedeteibe torkollik.

3. Ha elítéljük a bankrobbantást, ugyancsak százszorosan elítéljük azt a spekuláns, rabló magatartást, amely mások tisztességes munkáján élősködik, és nem fizeti ki a teljesítő emberek és vállalkozások munkájának ellenértékét. A jövőre nézve sok jó új jogszabály született az elmúlt két év folyamán ezen a területen, mégis folytatódik ez a másokat tönkretevő harácsolás. A fő probléma, hogy az eddig felhalmozódott esetekre vonatkozóan még csak elképzelése sincs a hatalomnak a probléma kezelésére.

4. Felszólítunk mindenkit, hogy tartózkodjon az esztelen rombolás, az emberek elleni erőszak minden formájától.
Felszólítjuk a közhatalmat: ne tekintse csupán bűncselekménynek a bankrobbantást. Vegye komolyan, hogy abban az egyre veszélyesebb mértékűvé váló népharag is kifejeződik, amely már most olyan szinten akkumulálódott, hogy kirobbanása beláthatatlan következményekkel járna.

A VÉSZ minden tevékenysége arra irányul, hogy józan, igazságos belátás alapján, a súlyos konfliktusok érdemi kezelésére, hathatós intézkedések történjenek. Ebben minden tőlünk telhető módon készek vagyunk segíteni.

Budapest, 2014 január 27.

A VÉSZ Elnöksége